K-Monitor Adatbázis

Az Országgyűlés hétfőn úgy döntött, felkéri Polt Péter legfőbb ügyészt, hogy vizsgálja meg, történt-e bűncselekmény a cukorgyárak privatizációjakor, valamint az európai uniós cukorreform hazai végrehajtásával összefüggésben.

A vízművek után a szennyvízkezelő cég lehetne a következő felvásárlási célpontja a Fővárosi Önkormányzatnak, hisz ez a vízműveknél is több pénzt termel – a kisebbségi tulajdonos külföldi cégeknek. Ám kérdéses, hogy van-e rá pénz.

A Magyar Nemzet információi szerint hűtlen kezeléssel gyanúsítják az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Zrt. vezérigazgató-helyettesét is a posta székházbérlésével kapcsolatos nyomozásban. Így már három volt vagyonkezelős felső vezető ellen folyik eljárás.

Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Zrt. korábbi vezérigazgató-helyettesét is hűtlen kezeléssel gyanúsítják a posta székházbérlésével kapcsolatos nyomozásban - írta a Magyar Nemzet csütörtökön. A gyanúsítás tényét a Budapesti Rendőr-főkapitányság megerősítette a lapnak.

Háromszor annyit ad Budapest a Fővárosi Vízművek kizárólagos tulajdonáért, mint eredetileg tervezte. A 25 százalékos részvénycsomagért 15,1 milliárdot fizetnek a külföldi befektetőknek, igaz, részletekben.

Várhatóan ma dönt a parlament Volánbusz reorganizációját vizsgáló bizottság felállításáról. A Budai Gyula (Fidesz) elszámoltatási kormánybiztos javaslatára létrehozandó testület azt tárná fel, hogy kik döntöttek azokról a privatizációkról, amelyek 2005-ben és 2008-ban valósultak meg a Volánbusz Zrt.-nél, és azt is, ki határozta el az eladott nyolc, nagy értékű ingatlant szinte azonnali visszabérlését.

Nyerges Zsolt, Csányi Sándor, Leisztinger Tamás - ilyen nevek tűnnek fel akkor, ha nyilvánosan elérhető adatok alapján rá akarunk jönni, kik lehetnek a nagytőkés oligarchák, zöldbárók, akikről a lemondott agrárállamtitkár, Ángyán József beszélt.

Tíztagú parlamenti vizsgálóbizottság jön létre az Országgyűlés hétfői döntése alapján a Malév és a Budapest Airport (BA) privatizációja, valamint a légitársaság visszaállamosítása körülményeinek kivizsgálására.

Közel fél évig dolgozott egy nemzetközi projektcsapat egy budapesti irodában azon, hogy kínai részvétellel elinduljon egy új Malév. Demján Sándor cége és a Hainan Airlines 1,2 milliárd forintot költött az előkészületekre, amiben Fellegi Tamás akkori fejlesztési miniszter kabinetje is aktívan részt vett, mégsem lett a tervekből semmi.

A Budapest Airport privatizációja arra a feltevésre épült, hogy a reptér üzemelése amúgy sem állhat le soha, és ha a befektetőt kellően védik, akkor a szerződés teljes időtartamára a kölcsönös előnyök kiaknázhatók, miközben az állam már előre beszedte a 75 évre szóló koncessziós díj nagy részét. Valószínűsíthető, hogy ma már egyik fél sem szívesen hátrálna ki a szerződésből.