K-Monitor Adatbázis

Pár napja maradt a fóti önkormányzat partnereinek, hogy pályázzanak a reménybeli sportcsarnok TAO-pénzeiért. Egyelőre azonban még a részletes költségvetés sem áll a város rendelkezésére. Mindez Bartos Sándor (Fidesz) polgármesternek az Átlátszó kérdéseire adott írásbeli válaszaiból derül ki.

A ritmikus gimnasztikázók májusi, budapesti kontinensbajnokságára 640 millió forintos állami támogatást kapott a Magyar Torna Szövetség, az esemény az összeg feléből is megrendezhető.

Több mint egymilliárd forintnyi taotámogatást használtak fel jogosulatlanul a hazai labdarúgó-egyesületek a rendszer bevezetését követő első három évben, ám a szankciók elmaradtak. Lapunk két hete számolt be arról, hogy a magyar vízilabdaklubok nagyjából minden tizedik, működésükre fordított adóforintot rosszul költik el, így vissza kellene fizetniük, de az ellenőrzési mechanizmus hiányosságai miatt erre szinte soha nem kerül sor. A szakszövetség ugyan közel 570 millió forintnyi jogosulatlan felhasználást állapított meg, a folyamat azonban ezen a ponton megakadt, mivel az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) finoman szólva sem kapkodja el az ügyek lezárását. Sokat elárul, hogy csak azt követően került pont többéves ügyek végére, hogy a szaktárcát a vízilabdával kapcsolatos adatokat eredetileg kikérő Transparency International és lapunk is megkereste kérdéseivel.

Csaknem egymilliárd forintos beruházásban épülhet meg Fót új sportcsarnoka, amennyiben sikeres lesz a projekt TAO-pályázata. Kis szépséghiba, hogy a legutolsó tervek szerint a 251 milliós önrészt álló és az ingatlant biztosító település csak tanítási időben kora délutánig, illetve évente még mindössze 10 napon használhatná az épületet. Az ingatlan, amire építkezni terveznek, törvény alapján védett láp szomszédságában terül el.

Összegyűltek a jobbikos, LMP-s és MSZP-s aláírások. Ha a Parlamentben elfogadják, felállhat a vizsgálóbizottság, amelybe négy tagot delegálhatnak a kormánypártok, négyet az ellenzék.

A tao-programként ismert támogatási rendszer alapvetően egy jó elképzelés lett volna mondjuk Svédországban, Magyarországon azonban az erőltetett fejlesztés ára a rendszerszintű gazemberség. Tévedés ne essék, a magyar futballnak igenis szüksége volt arra, hogy jelentős forrásokat kapjon az infrastruktúra fejlesztésére, az utánpótlással foglalkozó szakemberek megfizetésére, és úgy általában a feltételek javítására. Csakhogy az a mód, ahogy egyetlen kormányzati döntéssel sosem látott mennyiségű pénzt zúdítottak a fociba, lényegében minden ellenőrzés nélkül, többet ártott, mint használt.

Az ORFK 255 millió forintért vett járőrhajókat, a Fővárosi Önkormányzat 813 milliót költ a Margitsziget fejlesztésének harmadik ütemére.

Jogász, politikus, az egykori csehszlovák parlament alelnöke, ma már alapvetően üzletember. Ő vezeti a Slovnaftot, a legnagyobb szlovák vállalatot, a Mol Nyrt. top-vezetésének a tagja, de tulajdonosa az emblematikus dunaszerdahelyi focicsapatnak is. Kelet-Közép-Európában számtalan vállalkozása van, még a nemrégiben nagy port felvert erdélyi sörmanufaktúra, a Csíki Sör mögött is ő bukkan fel. Ha kelet-közép-európai nagyvállalkozókat kell "lecsekkolni", Orbán Viktor, de más kormánytagok is szívesen kérik Oszi segítségét és hallgatják meg előzetesen a véleményét. A leggazdagabb felvidéki magyar ugyanis mindent el tud intézni és mindenkit ismer a „monarchia” területén.

Egy éve még vízitúraközpontot álmodtak a Kossuth Lajos üdülőpart 15–17. szám alatti volt KSH (vagy Statisztika) csónakház felturbózására, ma viszont már kiürítve, üresen tátong az épülete. A kisöpört evezősök attól tartanak, hogy egy újabb római-parti lakópark épül majd ide, kilátással a Dunára.

Valamit félrenézhettek a felcsúti alapítványnál, mert eddig minden bíróság kimondta, hogy a tao-pénzek közpénznek számítanak, ők azonban ezt továbbra sem hiszik el.