Angol, kanadai, görög, olasz, kínai és brazil tapasztalatokat is felhasznál az Állami Számvevőszék ahhoz, hogy 2024-ben korrupciómentes olimpiát rendezhessen Magyarország. A jövő év tavaszán Budapesten gyűlnek össze azon államok számvevői, ahol az elmúlt másfél évtizedben ötkarikás játékokat tartottak. A külföldi ismeretek már csak azért is fontosak lehetnek, mert utóbb nem egy országban komoly hiányosságokat, visszaéléseket tártak fel a sportesemények kapcsán.
Megjelentek a 300 milliárdos év végi költségvetési költekezés részletei is, miközben újabb kiadásokról döntött a kormány. A sportszervezetek 4,2 milliárdot kapnak a 2024-es olimpia előkészítésére, további 2,3 milliárdot jut Tokajra, és 1,4 milliárdhoz jut az Ybl villa állami tulajdonba adása révén a Nistema Kft. is.
Csak azt nem tudni, mi az a Szegedi Ifjúsági Centrum, ami még az idén megkapja a 10 milliárdot. Az önkormányzaton sosem hallottak még róla, nem is terveznek ilyet. Akkor ki kapta a döbbenetes pénzt? A delmagyar.hu és a Szegedma is úgy tudja, a püspökség kapta a stadionra.
Amikor múlt héten alkalmunk nyílt beszélgetni Mészáros Lőrinccel, a program kötetlen részében a felcsúti polgármester többek között arra panaszkodott, hogy a magyar focisták nemzetközi megbecsültsége alacsony, piaci értékük meg se közelíti a horvátok vagy a szerbek szintjét. Magyarul, mondjuk egy horvát ifit jobb pénzért el lehet adni, mint egy magyart.
A kormány nagy év végi költekezése, és a 300 milliárdos átcsoportosításának részeként nemcsak a sportszervezetek és Szeged kaszált nagyot, hanem Kisvárda is.
Nagyjából kialakult a 2016/2017-es támogatási időszakra jóváhagyott látvány- és csapatsport támogatások jegyzéke a labdarúgásban. Néhány hiánypótlás alatt lévő pályázatot leszámítva teljes a lista, aminek első helyén idén is a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány áll, közel négyszer annyi megítélt támogatással, mint a második, és 120-szor annyival, mint az átlag.