K-Monitor Adatbázis

Megvette-e saját ellenzékét a Fidesz? Hogyan születnek hatalmas magánvagyonok a pártkasszák illegális feltöltéséből? Piaci és politikai szereplők fű alatti együttműködése a közpénzek eltérítésében: így fizeti meg a társadalom a demokrácia működését. A pártfinanszírozás szürkezónáját bemutató cikksorozatunk második része.

Hiába hozta nyilvánosságra a kormány azt a szerződést, amellyel 35 évre koncesszióba adta a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozó cégeknek a hazai autópályákat, a lényeget titkolja. A szerződés egyes mellékletei ugyanis „nem hozzáférhetők”. Erről pecsétes papírt is kaptunk egy kormányzati szervtől, miután betekinthettünk a kevésbé releváns dokumentumokba.

Markában tartja-e a Fidesz az ellenzéket, s ha igen, milyen eszközökkel? Hogy működött egy nagykoalíció a pártfinanszírozás szürkezónájában, és hogy lett annak kizárólagos irányítója a Fidesz? Cikksorozatunk az illegális pártfinanszírozás elmúlt harminc évét mutatja be a rendszer működtetőinek elmondása alapján, és egy demokráciát, ahol még azt is megvásárolhatod, hogy ki legyen a választáson az ellenfeled.

Egy szakértő szerint az Európai Parlament egyfajta aréna a marokkói politika számára. Ha már nem működnek a diplomáciai megoldások, jön a vesztegetés. De ugyanez elmondható Katar esetében is; a katari vezetés személyre szabott ajándékokkal „kedveskedik” az arab vendégszeretet jegyében.

Függetlennek látszó, valójában kormánypárti lapot kapnak az I. kerületi lakosok. Az Egyker mögött álló egyesület legalábbis 2021-ben állami támogatásokból működött, programjaikat pedig a Fidesz kerületi irodájában tartják. Az önkormányzati lap kiadását a nyomtatott Egyker megjelenése után nem sokkal felfüggesztette a kerületi képviselő-testület, ahol ősszel került többségbe a Fidesz. Egy másik, állami támogatásokból működő, Fidesz-közeli alapítvány székhelyén pedig bárki alhat, ha lefoglalja az egyik nagy szálláshely-közvetítő oldalon.

A kormány nem világíttatta át a Vodafone-t, mielőtt megvette volna, megelégedett azzal, hogy piaci partnere, a 4iG megosztotta vele az ő megbízásából készült felmérést. Pedig az állam nemcsak a Vodafone 49 százalékát veszi meg, hanem hitelt is nyújt az eleve eladósodott magáncég 51 százalékos vételárrészéhez is. A konkurens Magyar Telekom egyelőre hátradőlhet, nem lesz éles verseny, a 4iG-nek évek kellenek ahhoz, hogy összefésülje hirtelen felvásárolt telekommunikációs cégei működését. Sőt egyre több ügyfél menekül politikai okokból a Telekomhoz. A fogyasztók viszont áremelkedésre készülhetnek, miután két nagy szereplő marad a mobil- és a vezetékes internet hazai piacán.

Projektmenedzsmentre kötött szerződést a korábbi Innovációs és Technológiai Minisztérium 2021 decemberében az Equilor Corporate Zrt.-vel. Hiába kérdeztük arról a Miniszterelnökséget, hogy milyen feladatra szólt ez a fél évig tartó megbízás. Cikkünk első változatában még nem állt rendelkezésre információ a szerződés tartalmáról, de azóta megtudtuk, hogy a momentum országgyűlési képviselője megismerhette a dokumentumot és tájékoztatta a szerkesztőségünket annak tartalmáról.

Bár egy szakmai forrásunk szerint lehetett volna olcsóbb megoldást is találni, az állami megrendelő valamiért a lehető legdrágábbat választotta – a magyar közbeszerzésekből már sokszor ismert recept alapján fejeződhet be a Völner Pálhoz köthető Dömper Kft. beruházása Sopronnál.

A magyar állam és a kormányközeli 4iG minél gyorsabban felvásárolná a Vodafone Magyarországot. Az üzletet a GVH-nak várhatóan nem is kell engedélyeznie, hiszen nemzetstratégiailag kiemelt jelentőségűnek jelentették be, az uniós versenyhivatal viszont még beleszólhat. A Fidesz régóta – és úgy tűnik, hogy elképesztő áron – akar egy nagy kormányközeli telekomcéget, amelyből viszont hosszú időre pénzgyárat lehet csinálni, a fogyasztók kárára.

Óriási pusztítás nyomait találták helyi környezetvédők, akik január elsején bejárták a Fertő tavi beruházás mostanáig lezárt területét. A Szabad Európa szerkesztőségét tájékoztató aktivisták között volt, aki elsírta magát, amikor meglátta a letarolt nádast, és a hullámzó vízfelület helyén a kövekkel feltöltött partot.