K-Monitor Adatbázis

Jobbik megoldotta, hogy a sorozatos ÁSZ-bírságok elvitték a párttámogatását – röviden így összegezhetnénk a képviselőcsoport 2018 májusától napjainkig tartó költéseit. Alig több mint másfél év alatt minden más frakciónál többet fizettek ki általános, jogi- szak-, és kommunikációs tanácsadásra, de alaposan kistafírozták a pártközeli elemzőintézetet is.

Ügyvédekre, kommunikációra, rendezvényekre és internetes hangulatmérésre költött legtöbbet a Fidesz parlamenti képviselőcsoportja – derült ki az Országgyűlés Hivatalától kikért frakciószerződésekből. A frakció maga nem él olyan nagy lábon, mint a KDNP-é, de az ő szerződéseik között is találtunk érdekességeket.

Bár a borra és pálinkára már nem költ (vagy legalábbis nem így, nevesítve) a KDNP parlamenti képviselőcsoportja, a frakció 2018 májusa óta kötött szerződéseinek listáján azért így is akadnak meglepő tételek, ahogy a megbízottak között volt és jelenlegi KDNP-s funkcionáriusok is. Az Országgyűlés Hivatalától az összes parlamenti frakció kiadásainak összesítését kikértük. A feldolgozott adatokból készülő sorozatunkat a kisebbik kormánypárttal kezdjük.

Megint indulhat a bíró-casting a Czeglédy Csaba és társai ellen folyó büntetőügyben: egyszer már le kellett cserélni a bírói tanács két tagját, de most az egyik később beszálló bíró is elfogultságot jelentett be önmagával szemben – tudta meg a hvg.hu. A Szegedi Törvényszéknek ezért megint egy újabb, támadhatatlan büntetőbírót kell hadrendbe állítania, hogy folytatódhasson a költségvetési csalás miatt régóta húzódó eljárás.

Jelentős vagyoni hátrányt okozó, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés miatt egy év letöltendő börtönbüntetést és több mint 27 millió forint pénzbírságot szabott ki a Fővárosi Törvényszék Hunvald György szocialista politikusra, volt országgyűlési képviselőre és erzsébetvárosi polgármesterre. A vádhatóság a perújítási eljárásban – amelyet három éve kezdeményezett – több, mint tíz évvel ezelőtti megbízási, illetve munkaszerződések miatt kérte Hunvald György megbüntetését, ennek adott helyt a törvényszék. Ugyanakkor a Hunvaldnak nem kell börtönbe vonulnia, mivel a bíróság beszámította a mintegy három éves előzetes letartóztatásban töltött időszakot a büntetésbe.

Megválik nevétől az állami cégek és az önkormányzatok egyik kedvenc közbeszerzési tanácsadója. A tevékenysége várhatóan nem változik. A kormányfői vő üzleti köreihez tartozó Ész-Ker Zrt.: ezentúl WIT Zrt.-ként munkálkodik. A cég tulajdonosa Kárpáti Péter György, korábban az ő vendéglátóipari vállalkozása üzemeltette az Orbán Ráhel által is előszeretettel látogatott belvárosi Terminál éttermet.

Baranyi Krisztina az oldalán jelentette be, hogy csütörtökön felbontotta a szerződést azzal a céggel, aminek a vezetője, Tóth László a Ferencvárosi Lokálpatrióták Egyesület támogatásával indult a IX. kerületi önkormányzati választáson egy fideszes és az összellenzéki jelölttel szemben, miközben Bácskai János korábbi fideszes polgármester személyes tanácsadója volt.

Hamarosan kezdődik a per az Alstom-féle korrupciós ügyben, amelyben a vádlottak a gyanú szerint fiktív tanácsadó szerződések révén jutottak eurómilliókhoz. A szerteágazó ügy szálai messzire vezetnek, az egyik egészen a Fidesz médiabirodalmának megalapozásáig.

Kormányközeli szakértő-alvállalkozók kamumegbízásával is kedvezett a Microsoft a magyar kormányzatnak – ez az USA tőzsdefelügyeletének jelentéséből derül ki, amin Hadházy Ákos országgyűlési képviselő rágta át magát. A jelentésben is megnevezett Oktatáskutatási és Fejlesztő Intézet úgynevezett nemzeti köznevelési portál projektjét már a politikus azonosította be, és továbbra is gyanúsak az ORFK és a NAV megbízásai is, a rendőrségnél például az elektronikus útdíjrendszer. Erről szólt a mai Korrupcióinfó.

Hadházy Ákos független parlamenti képviselő kedden egy újabb Korrupcióinfó című sajtótájékoztatón tárta fel a Microsoft-botrány néhány újabb részletét, erről a Facebookon is beszámolt.Mint ismert, a Microsoft Magyarország – ami az amerikai cég leányvállalata – 2013 és 2015 között a szoftverértékesítések árrését növelte, és az így keletkezett többletet „korrupt célokra” használta. A csalássorozat lényege: állami szervek úgy vásároltak Microsoft licenceket, hogy közbeiktattak pár megbízható közvetítő céget, amiknél óriási (40 százalékos) profit keletkezett.