language

Akták:

TAO-pénzek highlight_off

TAO-pénzek

TAO-pénzek

Az Orbán-kormány a társasági adó szabályozásának (1996. évi LXXXI. törvény) átalakításával lehetőséget teremtett arra, hogy az adózók az alábbi kedvezményezett célokra tegyenek felajánlást:

  • a) filmalkotás támogatására

  • b) előadó-művészeti szervezet támogatására (2018-ig)

  • c) látvány-csapatsport támogatására. 

2014-ben 17 milliárd volt a magyar színházi élet TAO-bevétele, ami Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója szerint nem azokhoz jutott, akik meg is érdemelnék, és rászorulnak, hanem azokhoz, akik ügyesek. A szakmai szervezetek a TAO-rendszer újragondolását, a pályázati folyamat nagyobb nyilvánosságát tartották kívánatosnak. 

2018-ban a kormány bejelentette: a visszaélések és egyenlőtlenségek miatt megszünteti előadó-művészeti szervezetek tao-támogatását és a támogatások elosztása a kormány elbírálása alá kerül. Bár Gulyás Gergely kijelentette, miszerint „a kulturális támogatás nem politikai alapon történik”, látható, hogy a kultúrtao eltörléséből a kormányközeli kulturális intézmények profitáltak, miközben rengeteg független színházi társulat jövője vált kérdésessé. Bár érkeztek ígéretek ígért a kieső támogatások kompenzációjára, ennek elosztása szintén egyenlőtlenre sikeredett: a Nemzeti Színháznak – nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítését követően – a jegybevétele után 76 millió forintra jogosult összeg helyett eredetileg ennek több, mint tízszeresét (800 millió forintot), végül “csupán” ötszörösét (400 millió forintot) ítélte meg az EMMI. 

A sportcélú támogatás utáni adókedvezmény (az adózás előtti eredményt csökkentő) igénybe vétele 2012 óta folyamatosan növekszik. A Transparency International 2015. októberi jelentése szerint a látványsportágak átláthatatlanul jutottak négy év alatt 200 milliárd forint támogatáshoz. A tanulmány szerint a TAO-támogatásokon keresztül folyósított pénzek a kormány állításával szemben nem magánadományok, hanem közvetett állami támogatások - így kezeli azt az Európai Bizottság is. A 200 milliárd forintból 75 milliárdot a labdarúgás kapott, a legnagyobb nyertes pedig a Felcsúti Utánpótlás Nevelésért Alapítvány, mely úgy kapta meg ennek a 12%-át, hogy összesen 1100 klub osztozott a pénzen. A felcsúti stadion 3,1 milliárdos költségvetéséből 2,55 milliárdot fedezett a TAO-támogatás, a G7 összesítése alapján pedig 2021-ig összesen 35 milliárd adóforint érkezett támogatás formájában az alapítványhoz. Bár Felcsút kiemelkedik a TAO-támogatások tekintetében, a Seszták Miklóshoz köthető Várda Sport Egyesület és a Tállai András-féle Mezőkövesd Zsóry FC is jelentős TAO-támogatásokkal gazdálkodhat. Mindez bizonyítéka annak, hogy a politika összefonódik a sporttal, hiszen a látványcsapatsportok szövetségeit politikusok irányítják, ráadásul a támogató cégek kiléte is ismeretlen marad. Okkal feltételezhető, hogy ezek a gazdasági szereplők nem jótékonykodásból, hanem politikai kapcsolataik okán csatornázzák a sportba az amúgy a költségvetésbe befizetendő társasági adójukat.

A kritikák ellenére 2016 őszén a Nemzetgazdasági Minisztérium sürgősséggel beterjesztett és megszavazott törvénymódosítása szerint ezentúl adótitok, hogy ki mire kapott adókedvezményt, illetve adótitok lesz az összes olyan felajánlás is, amelyek leírhatóak az adóból. Egy 2016 októberi bírósági ítélet nyomán ugyanakkor a TAO-kedvezmény közpénznek számít, amivel el kell számolnia a felhasználójának.

A kormány a 2016-os évre mindössze 64-69 milliárd forint társaságiadó-veszteséget tervezett a költségvetési törvényben, ehhez képest a látvány-csapatsport támogatás adóvesztesége két éve 135 milliárd forintot tett ki. Vagyis a TAO-támogatások eddigi rekordévében a tényleges adóveszteség kétszeresen felülmúlta a tervezett mértéket. Míg idehaza tagadta, addig Brüsszelben elismerte a magyar kormány, hogy a látvány-csapatsport támogatási rendszer állami pénzből működik. 2011-2021 között a TAO-rendszernek köszönhetően a költségvetési összegeken felül még 1107 milliárd áramlott a sport területére.

Az aktaszöveg alapját a Civitas Intézet által kiadott Fekete Könyv - Korrupció Magyarországon 2010-2018 c. kötetben megjelent esetleírás adja, melynek elkészítésében e sajtóadatbázist használva a K-Monitor Egyesület is közreműködött.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [375]  Oldalak:   <<  <  14 15 16 17 18 19 20 21 22 23   >  >>

Súlyos visszaélést és csalásgyanút talált a „zöld dossziés” Horváth András

A NAV-visszaéléseket tartalmazó zöld dossziéjáról ismerté vált egykori adóhivatali ellenőr Hódmezővásárhelyen dolgozik a közbeszerzések átvizsgálásán. Nem bűnösöket keresnek, hanem azt szeretnék elérni, hogy az uniós és az állami forrásokból kiírt munkákra minél több helyi vállalkozónak esélye lenne. Az immár Márki-Zay Péter vezette városban már a második gyanús ügy bukkant fel, ezúttal a Zöld város program keretében.

Utánpótlásra kapták, szálloda lett a 300 millióból

Mint emlékezetes, a legfelsőbb magyar bíróság helybenhagyta a jogerős bírósági döntést, közpénznek minősítette a taót, és nyilvánosnak a hozzá kapcsolódó adatokat. A Transparency International Magyarország jogvédő szervezet által az Emmitől kiperelt „támogatói igazolások” azért fontosak, mert ezeken egyszerre szerepel a támogatott csapat, illetve a társasági adóját számára felajánló vállalkozás neve, valamint a felajánlott adó összege.

Nem csak a város jár jól az 1,3 milliárd forint közpénzzel támogatott hatvani sportcsarnokkal

1,3 milliárd forintot ad a kormány a hatvani sportcentrum megvalósítására egy márciusi kormányhatározat szerint. A beruházással nem csak a város, de a körzet újraválasztott országgyűlési képviselője, Szabó Zsolt fejlesztési államtitkár környezete is jól járhat. Egy olyan vállalkozó érdekeltsége szinte a teljes szomszédság, akit a politikus rokonának mondanak helyben és országszerte is. Szabó maga is földbirtokos a környéken – ezt az Átlátszó már korábban bemutatta.

Hiába a bírósági ítéletek: nincs cég, amelyik teljesen őszintén beszélni merne a taóról

Ötven céget kerestünk meg, hogy megtudjuk, részt vesz-e a tao-rendszerben, és ha igen, melyik sportklubnak, mennyi pénzt ad: egyetlen esetben sem kaptunk teljes körű választ. Miközben a kormány szerint a vállalkozások büszkén segítik a sportoló ifjúságot, a cégek többsége titkolózik. A MOL két éve még az MLSZ-szel közös sajtótájékoztatón jelentette be, mennyivel segíti a futballszövetséget, ma már adótitokra hivatkozva nem válaszol.

Itt az újabb megalomán sportberuházás

Elképesztő összegek láttak arról napvilágot, hogy az Orbán-kormány mennyi közpénzt pumpált az általa stratégiai ágazattá kinevezett sportba. Az Mfor.hu adatai alapján nem kevesebb mint 1475 milliárd forint áramlott elsősorban a versenysportba, amiből 522 milliárd forint a társaságiadó-kedvezményből, azaz a taóból származik – ezt korábban megírtuk egy hatrészes, a látványsportágakat bemutató sorozatban –, míg 342 milliárd forintot a stadionfejlesztési programra költött el a központi költségvetés.

Siófok az új Felcsút: milliárdos üzlet vagy valami más zajlik a Balaton-partján

Mindenesetre sokan azt állítják, a csapat tulajdonosa és ügyvezetője, Fodor János épp olyan emberekkel van jóban, akikkel mostanság kell: így például az ő cége adta el Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos érdekeltségének a Balaton-parti rádiót, a Part FM-et. A már említett csarnok építési munkálataiban pedig alvállalkozóként olyan cégek voltak jelen, mint Orbán Viktor veje, Tiborcz István egykori cége, az Elios Zrt. vagy a stadionépítésekből ismert kormányközeli West Hungária Bau. A fővállalkozó amúgy a négyfős, budapesti székhelyű Peszter Építőipari és Kereskedelmi Kft. volt, amelynek ügyvezetője, a helyi Baller András neve megegyezik a Siófoki Kézilabda Clubnál a felnőtt- és utánpótlás-vezetői asszisztensének nevével. A csapat szponzoraiként pedig olyan cégek neve tűnt fel a reklámtáblákon, mint a Magyar Építő, a ZÁÉV, a Földgázszolgáltató Zrt. és az állami Szerencsejáték Zrt.

Őrült összeg, 522 milliárd forint ment Orbán szívügyére

522 milliárd forint társaságiadó-bevétel (tao) ment az állam helyett a sportszövetségek és a klubok kasszájába 2011 óta – ez derül ki a szövetségek adataiból, amelyeket a 24.hu kért ki. A látványcsapatsportok közül csak a labdarúgás 228 milliárd forinthoz jutott Orbán Viktor kormányzása alatt a taóból. A miniszterelnök házi csapatának, a Felcsútnak minden korábbinál jobb éve volt tavaly: 3,6 milliárd forintot szedett be vállalkozásoktól. Mérlegen az őrült összegű sporttámogatási rendszer.

A focisták nyomába nem ér, de milliárdok forognak a kulturális taóban

A Magyarországon működő vállalkozások társasági adójuk (tao) egy részét felajánlhatják a látványsportágak mellett a filmek és a nyilvántartásba vett előadó-művészeti szervezetek támogatására is. A taorendszer 2011-es bevezetése óta ez a fajta támogatás a harmadik legfontosabbá nőtte ki magát a költségvetés és a Nemzeti Kulturális Alap után. Kulturális célú támogatás esetén az adóelőlegből és az adóelőleg-kiegészítésből felajánlott összegnek, de legfeljebb a fizetendő adó 80 százalékának 7,5 százaléka írható jóvá. Amennyiben egy cég kizárólag az éves adóbevallásában rendelkezik a taotámogatásról, az adójóváírás mértéke legfeljebb a fizetendő adó 80 százalékának 2,5 százaléka lehet.

Összejött az 5,6 milliárd az uszodára, amit kizárólag TAO-ból lehet megépíteni

Nem vicc, a közbeszerzési pályázatba beleírták, hogy ha nem gyűlik össze elég taós pénz, akkor le kell fújni az egészet. Elsőre még becsült ár sem volt, majd lett, de az meg egymilliárddal megdrágult. Mégis összegyűlt a kívánt összeg, úgyhogy jöhet a menet.
Találatok: [375]  Oldalak:   <<  <  14 15 16 17 18 19 20 21 22 23   >  >>