K-Monitor Adatbázis

A kormány novemberben bólintott rá a magyar őstörténet-kutatás legújabb tudományos központjának tervére. Az Emberi Erőforrások Minisztériumához tartozó intézmény létrehozását azzal indokolták, hogy a területet „modern interdiszciplináris módszerekkel” tárják majd fel.

Míg 2017-ben a kormány migránsonként 7,2 millió forintból védte meg az országot, tavaly ez a fajlagos költség 15,5 millióra, a korábbi több mint duplájára nőtt.

Megvan, melyik cég építheti Hatvanban az összesen 1105 fő néző befogadására alkalmas multifunkcionális sport- és rendezvénycsarnokot. A Hatvani Kézilabda és Szabadidő Sportegyesület azonban úgy tűnik, kicsit alábecsülte a költségeket. A becslésük alapján ugyanis nettó 2,128 milliárd forintból kellett volna hogy kijöjjön a beruházás, de végül 2,827 millió forint plusz áfába fog kerülni, azaz bruttó 2,7 milliárd forint helyett 3,59 milliárd forintba.

Többször bejelentették, hogy hamarosan készen lesz, most úgy néz ki, 2021-re ez talán be is következik. Csak éppen kétszer annyiba kerül majd, mint gondolták, és a pénz még nem áll rendelkezésre.

Az viszont kiderült, hogy a rendőrség hónapokon át nem publikált egy nyílt pályázatot. A későbbi nyertes ezalatt két olyan telek tulajdonjogát is bejegyeztette, amit aztán bérbe adott a hatóságnak.

A Jódos Sós Gyógy- és Strandfürdő eredetileg 2 milliárd forintos beruházási értékűre becsült felújításáról és bővítéséről augusztusban derült ki, hogy több mint 400 millió forinttal többe kerül.

Előre megállapodott négy cég, melyik helyen ki nyerheti a közbeszerzést, még szándékosan túlárazott pályázatokkal is segítették egymást.

Új eljárást rendel el a kormány a Budapest-Belgrád vasútvonal magyar szakaszának fejlesztésére, miután az építkezés becsült költsége mintegy 10 százalékkal megemelkedett. Soroksár-Kelebia között a becsült 578 milliárd forintos költség, a versenyeztetés után 693 milliárdra nőtt, a többletet a kormány nem vállalja.

Az viszont nem derül ki, mire kapja az állami kukacég az újabb milliárdokat.