Nemrég írtunk arról, hogy a magyar kormány 2021-ben a magyar nyelvű folyóiratok támogatási rendszerének átalakítására 1,8 milliárd forintot szán a Petőfi Irodalmi Ügynökség Kft.-ből (PIÜ) kinőtt Petőfi Kulturális Ügynökség Zrt.-nek (PKÜ), amely a Demeter Szilárd által elnökölt Magyar Kultúra Alapítvány alá tartozik. Pályázni lehet ugyanakkor a Magyar Művészeti Akadémiához, valamint a Nemzeti Kulturális Alap kollégiumaihoz is. Ezeken túl azonban titokzatos „meghívásos pályázatok” is táplálják a magyar folyóirat-kultúrát. Összefoglaljuk, mi tudható és mi nem a Demeter Szilárd befolyása alá tartozó irodalmi támogatásokról.
A közbeszerzési értesítőben egymás után jelentek meg az arról szóló hirdetmények, hogy az egyetem több intézményfejlesztési tendere is eredménytelen lett pénzhiány miatt. A beruházásokat ugyanis az Európai Unió helyreállítási alapjából (Recovery and Resilience Facility, röviden RRF) fedezték volna, ám a kormány áprilisban úgy döntött, hogy a Magyarországra jutó RRF-pénzeknek (kb. 5800 milliárd forint) csupán a vissza nem térítendő támogatásként felvehető 43%-át (2500 milliárd forintot) kéri, és emiatt jelentősen csökkentette a felsőoktatási fejlesztésekre eredetileg megjelölt összeget.
Sorban írják alá az egyetemeket fenntartó alapítványok vezetői a kormánnyal kötött, a következő parlamenti cikluson is túlnyúló finanszírozási megállapodásokat, és nem épp úgy, ahogy szerették volna.
Nemrégiben kiderült, hogy a külföldi magyar kulturális intézetek szeptember 1-től Liszt Ferenc zongoraművész nevét viselik. Vagyis az új nevük angolul: Liszt Institute – Hungarian Cultural Centre; németül: Liszt-Institut – Ungarisches Kulturzentrum. A köztudatban azonban ma is a magyar kultúra külföldi népszerűsítéséért felelős, mindenkori Balassi Intézetként létezik az intézmény, noha ez jogi szempontból 2016-ban a Külgazdasági és Külügyminisztériumba (KKM) való betagozódásakor megszűnt. Ugyanakkor funkciói, immár majdnem 20 éven át, megmaradtak. Összeszedtük, mit lehet tudni a Balassi Intézetről, aminek a hivatalos megszűnése után 5 évvel a székhelyét is elvették.
Bár alig néhány napos az egyetemek finanszírozásáról szóló törvény, a kormány észrevette: az átnevezett és alapítványi kezelésbe került agráregyetemnek adományozott Gödöllői Királyi Kastély (pontosabban az azt tulajdonló közhasznú nonprofit kft.) „működése érdekében kiegészítő költségvetési támogatásra” van szükség.
Másfél éve tervezték, hogy Magyarországra látogatnak az Európai Parlament állampolgári jogi bizottságának képviselői, a koronavírus-járvány miatt viszont elhalasztották az utat. Azóta egyáltalán nem javult az uniós értékek helyzete itthon, sőt, a képviselők a Pegasus-ügy miatt tovább folytatják a vizsgálatukat. Kormánytagokkal, civilekkel, bírókkal és újságírókkal is beszélgettek látogatásukon az EP tagjai – de volt olyan médiaszereplő, aki inkább kiröhögte és otthagyta őket. Nem kaptunk érdemi biztosítékot arra, hogy Magyarországon átlátható módon költenék el az uniós forrásokat – erről beszélt az Európai Parlament LIBE-bizottságának magyarországi látogatása kapcsán Gwendoline Delbos-Corfield, az EP-delegáció vezetője.
Megszavazta a parlament az alapítványi kezelésbe adott egyetemek finanszírozásáról szóló törvényt. A kormányhoz közeli kuratóriumokkal irányított alapítványok a következő öt évben 1630 milliárd forintot kapnak a költségvetésből. Ezzel a felsőoktatás finanszírozása egy év alatt a két és félszeresére nő, de azt az ellenzéki felvetést nem válaszolta meg a kormány, hogy a források biztosításához miért kellett az egyetemek és az állam közé alapítványokat közbeiktatni.
Az SZFE új vezetőinek adnának három értékes budai ingatlant, köztük a Színházi Intézetet is. A Magyar Színházi Társaság azt kéri, ne szavazzák meg a törvényjavaslatot.
Ám ehhez csak egyet nem tettek meg: hogy másoknak engedjék át a nyerő lőállásokat. A prominens Stüszik már a vadászati világkiállítás előtt is számos bakot lőttek, miközben a vadászszakma jelentős része a munkáját végzi.
