A járványhelyzettel foglalkozó ország háta mögött létrehoztak egy vagyonkezelői alapítványt, aminek azt a célt adták, hogy határon túli, Magyarország történelméhez kapcsolódó épületeket vásároljanak és újítsanak fel. Az épületek többnyire szállodákként fognak a későbbiekben működni, így valójában a NER határon túli turisztikai terjeszkedését szolgálja az alapítvány.
Még ha csak kommunikációs trükk is a kormány vasárnapi irányváltása Fudan-ügyben, az azért látszik: a témával és az arra rászervezett szombati tüntetéssel az ellenzék hosszú idő után tudta átvenni a politikai témameghatározást. A Fudan Egyetem ügye azonban nemcsak felsőoktatási, szuverenitási és eladósodási kérdés, hanem Budapest fejlődésének irányát is meghatározza: a rozsdaövezet legértékesebb vízparti részéről van szó, olyan területről, amely valóban páratlan adottságokkal rendelkezik. Ezt a telket a magyar állam közpénzből vásárolta vissza, hogy most juttatásként átadja a kínai egyetemet menedzselő alapítványnak. Míg a korábbi Diákváros-terv garantálta volna a kiemelkedően értékes Nagyvásártelep megmentését és a terület értékeit kiemelő hasznosítást, a kínaiak által diktált jövőről egyelőre csak sejtéseink lehetnek. Mutatjuk, mi a Fudan-vita tétje városfejlesztési szempontból.
Egy kis zalai faluból indult Palkovics László innovációs miniszter pályája, aki a politikai szerepvállalása előtt már egyetemi, akadémiai, illetve multis környezetben is bizonyított. A kormány buldogja kemény ellenállás mellett végigverte a CEU kiűzését, az akadémiai kutatóintézetek átalakítását és a felsőoktatási modellváltást, most a kínai Fudan Egyetem magyarországi projektjét, illetve állítólag a reptér visszaszerzését kapta meg. Képességeit, munkabírását nem kérdőjelezik meg ellenfelei sem, ugyanakkor gyakran elhangzik vele kapcsolatban is a kérdés: a feladat-végrehajtásai mikor vetnek fel erkölcsi aggályokat.
Mire fordítják a bőkezű Miniszterelnöki Kabinetiroda milliárdjait? Egy „konzervatív kávézónak” például 600 millió forint jutott.
A Makovecz Campus Alapítvány létrehozását még áprilisban szavazták meg, annak közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványként való létrehozását. Az alapítói jogok gyakorlását Orbán Viktor Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter kezébe teszi.
Az új alapítvány megkapja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem korábbi piliscsabai kampuszát, itt a kormány korábbi javaslata szerint "nemzeti tudáspark" lesz, ahol a magyar humán- és élettudományok fejlesztése, a Collegium Professorum Hungarorum és a Piliscsabai Collegium létrehozása, tehetséggondozási program működtetése, a pedagógus, egészségügyi és szociális kötelező ágazati továbbképzés lesz a feladat, illetve az egykori katolikus egyetemi campus épületeinek megóvása, a nemzeti identitástudat és összetartozás erősítése.
A lakástörvény módosítását célzó törvényjavaslat gyakorlatilag a szociális alapú lakásbérlés végét jelentheti. A törvény módosításával ugyanis az alig egy-két éve önkormányzati bérlakásban élők is igen kedvezményes áron vásárolhatnák meg az általuk bérelt ingatlant, anélkül, hogy az önkormányzatoknak lenne beleszólása. 2019-es adatok szerint több mint százezer lakás, közel ezermilliárdos vagyon lehet érintett. Megkérdeztük a legnagyobb ingatlanvagyonnal rendelkező önkormányzatokat, hogy pontosan mekkora összeg forog kockán.
Az új tulajdonos a Közép-Európa Alfa Vagyonkezelő Kft., aminek befektetője az Optima Befektetési Zrt. Az egyetem rektora szerint a befektető akadémiai és ideológiai függetlenséget garantál.
A közfigyelem főként az egyetemek miatt létrehozott alapítványokra irányult az elmúlt hónapokban, de közben külföldi ingatlanokat birtokló állami cégeket is egy alapítványba szervezett ki a kormány. A Comitatus-Energia Zrt. a tulajdonosa egy szlovéniai üdülőközpontnak, a Manevi Zrt. birtokában pedig két romániai szálloda és egy horvátországi műemlék épület van. A két céget – s velük az ingatlanjaikat – a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványnak ajándékozta a kormány márciusban. A Manevi azóta vett egy romániai kastélyt is.
Az ügyben nyomozás indult, hivatalos szakértők 95 millió forintra becsülték a vadászház értékét. Rácz 2007-ben hűtlen kezelés miatt jogerősen másfél év felfüggesztett szabadságvesztést és egymillió forint pénzbüntetést kapott. Az épület azonban a Bérc-bau tulajdonában maradt, mondván, hogy ők csak “jóhiszeműen” elhitték, hogy ez mindössze 14 milliót ért.
A társasági adó parlament előtt fekvő módosítása „természetesen” magát a közalapítványokat mentesítené a társasági nyereségadó megfizetése alól a bevétel azon része után, amit „céljainak, közfeladatának, közérdekű tevékenységének megvalósítását szolgáló tevékenysége révén szerzett”.
