K-Monitor Adatbázis

Miközben a kormány „migránsgettók” rémével hergel, vendégmunkásgettók felállítására kötelezné a külföldieket dolgoztató beruházókat. A tehetős külföldiek viszont szabadon járkálhatnak, ha beszállnak a miniszterelnöki vő valamelyik ingatlanalapjába.

A nevet lecserélték, a parlament honlapjára feltöltött vaskos, 250 oldalt is meghaladó törvényjavaslatban vendégbefektetői program néven hivatkoznak arra a gyakorlatra, hogy egy nem EU-, vagy EGT-tagállamból érkező gazdag ember sok pénzért vásárolhat magának évekre szóló tartózkodási engedélyt.

Rengeteg meglepetést tartogatnak azok a törvénymódosítási javaslatok, melyeket Csák János kulturális és innovációs miniszter terjesztett be november 14-én. A legrelevánsabb érdekesség, hogy a ZalaZone Zrt. a Széchenyi Egyetemhez kerül, az ózdi Digitális Erőművet a vadonatúj Magyar Kultúráért Alapítvány kapja meg, egy főiskolát pedig egyetemmé neveztek át.

Október végén a miskolci közgyűlés jóváhagyta a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Alapítvánnyal és az Avas Talentum Ingatlanfejlesztő Korlátolt Felelősségű Társasággal kötendő megállapodást, így az utolsó jogi akadály is elhárult a miskolci Avas Szálló felújítása előtt. Jövő év második felében kezdődhet el az építkezés, a tervek szerint 2025 végére készül el az épület – a tervekről Konyári György, az MCC miskolci képviselet-vezetője beszélt részletesen a Boon.hu-nak.

Egy salátatörvény tervezetébe rejtették el a pontot, amely szerint ingyen megkaphatja a mezőhegyesi Ménesbirtok vagyonát is kezelő alapítvány az ATEV Fehérjefeldolgozót.

Az ATEV Zrt. árbevétele évente 20-30 milliárd, szagára a vásárhelyiek is panaszkodnak.

A szintén uniós támogatás segítségével épített vízágyas tehénistállók után most újabb fejlesztés lesz Mezőhegyesen. A tangazdaságban ezúttal a vetőmagüzemet bővítik egy mezőgazdasági terménytisztítóval és -szárítóval 2 milliárd forintból. A projekt felét az Európai Unió fizeti. Az uniós támogatást akkor kapta a Ménesbirtok, amikor még állami tulajdonban volt. Később viszont a kormány odaajándékozta a Jövő Nemzedék Földje Alapítványnak, amit Lázár János építési miniszter vezet.

A korrupció kérdésében sokkal általánosabbá vált a kimondottan a kormányzattal szembeni bizalmatlanság, nagyot nőtt azok aránya, akik szerint az Orbán-kormányra „nagyon nagy” vagy „nagy mértékben” jellemzőek a pénzügyi visszaélések.

A kormány 2017-ben bólintott rá a Semmelweis Egyetem egyik nagy projektjére, a Hőgyes-Schöpf-Merei Gyógyszerkutatási Centrum létrehozására a IX. kerületben. Az egyetem 2019-ben megrendelte az ingatlan terveit, a kivitelezésre kiírt közbeszerzést pedig tavaly májusban a Fidesz-közeli a West Hungária Bau Kft. (WHB) nyerte nettó 29 milliárdos ajánlattal, ám az egyetemnek nem volt ennyi pénze. Állami támogatást akartak rá kérni, de nem kaptak: a projekt 2022-ben felkerült a takarékoskodási okokból lefújt beruházások listájára. A Semmelweis Egyetem azonban nemrég újra szerződést kötött egy tervező céggel, és azt közölte az Átlátszó érdeklődésére, hogy a születendő tervekre alapozva forráselemzést akarnak majd végezni.

Márciusban még csak társadalmi egyeztetésre bocsátotta a Belügyminisztérium a honlapján, májusban az Országgyűlés megszavazta, most pedig már a törvénymódosítások is megjelentek az Egészségügyi Közlönyben az újabb vagyonjuttatások bizonyos egyetemi alapítványoknak. Ennek értelmében három modellváltó egyetem hat állami kórháznak, valamint azok ingatlanjainak lett az új fenntartója 2023. július 1-jétől. No és két, egymás mellett fekvő ingatlannak is lett gazdája.