K-Monitor Adatbázis

Az elsőrendű vádlottat vesztegetés elfogadása, folytatólagosan elkövetett csalás, költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt ítélték el.

Hamis vád gyanúja miatt újra nyomoz a több leszámolásos gyilkosság megrendelésével összefüggésbe hozott Portik Tamás ügyében a Fővárosi Nyomozó Ügyészség – tudta meg a PestiSrácok.hu. A ’90-es évek olajbűnözésének egyik kulcsfigurája azért került az ügyészség célkeresztjébe, mert évekkel ezelőtt egy polgári perben tanúként azt állította, hogy a közvetítő szerepében eljárva tízmillió forintnak megfelelő összegű eurót adott át Rogán Antal egykori belvárosi polgármesternek. A hatóság nem hitt Portiknak és a bíróság előtt tett kijelentései miatt az idén januárban egyszer már megszüntetett nyomozás folytatását rendelte el. Emlékezetes, a hű baloldali maffiavezér a titokban készített hangfelvétel tanúsága szerint 2008-ban felajánlotta Laborc Sándor volt NBH-vezérnek, hogy segítséget nyújt a Fidesz lejáratásához, hiszen rettegett attól, hogy megbukik a Gyurcsány-kormány és megszűnik a politikai védelme.

Korrupció miatt vádat emeltek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Pest Megyei Adóigazgatóságának egyik korábbi főosztályvezető-helyettese ellen, aki két társával pénzért törölt adótartozásokat – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség pénteken az MTI-vel.

A szocialisták idején kezdődött, és a Fidesz kormányzása idején fejeződött be a négyes metró építése. A beruházáshoz az Európai Unió 181 milliárd forint támogatást adott, ám később az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) arra jutott, hogy súlyos szabálytalanságok miatt ebből mintegy 60 milliárd forintot visszakér. Itthon eljárás indult vesztegetés és hűtlen kezelés gyanúja miatt is a metróépítés kapcsán, ami a Fidesznek kiváló lehetőség volt az MSZP-SZDSZ szapulására, de a magyar hatóságok szerint nem történt bűncselekmény. Az Alstom-metrókocsik beszerzése ügyében ugyan történt vádemelés, azonban a vádlottak egyike sem vezető beosztású vagy közszereplő.

A Privatkopo.hu értesülése szerint úgynevezett reintegrációs őrizetben, otthonában „kempingezik” az a Rényi-Vámos Krisztina, akit 2017. május közepén, jogerősen - bűnszövetségben elkövetett korrupciós bűncselekmények elkövetése miatt - 5 év szabadságvesztésre ítélt a Fővárosi Ítélőtábla. A nő a súlyos bűncselekményeket a Budapest Airport Zrt. jogi igazgatójaként követte el.

Egy klasszikus és minden lényegi elemében feltárt vesztegetési ügy egyik kulcsfigurájának éppen egy éve sikerül elkerülnie a harmadfokon is jóváhagyott börtönbüntetését. A másik fő alak, a fideszes országgyűlési képviselő memóriafrissülésének bizonyítékára pedig nemrég bukkantunk rá. A tavaly áprilisi jogerős ítélet után harmadfokon a Kúria is bűnösnek mondta ki Balmaz­újváros volt jegyzőjét, volt polgármesterét hivatali vesztegetés és kötelességszegés miatt. Veres Margit mégsem vonult börtönbe 5 évi büntetését letölteni azután sem, hogy felülvizsgálati kérelmét a legfőbb bírói fórum elutasította. Igaz, Áder János még Veres kegyelmi kérvényén töpreng – és valóban komoly dilemma lehet, hogy köztársasági elnökként szembemenjen-e három egybehangzó bírói ítélettel. Amíg Áder morfondírozik, addig Veres a másik kegyelmező, az igazságügyi miniszter által adható büntetéselhalasztási engedményt élvezi.

Vádat emeltek hat ember, köztük Körös Gusztáv Tibor egykori DK-tag, volt országgyűlési képviselőjelölt ellen vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés miatt. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYI) vezetője elmondta: Kőrös Gusztáv Tibor ellen több büntetőeljárás is folyamatban van.

Vádat emeltek hat ember, köztük Kőrös Gusztáv Tibor egykori DK-tag, volt országgyűlési képviselőjelölt ellen vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés miatt.

A Központi Nyomozó Főügyészség gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntette miatt emelt vádat négy személy ellen a Fővárosi Törvényszéken. A vádhatóság közleménye emlékeztet arra, hogy a Legfőbb Ügyészség által 2016. szeptember 16-án ügyészi nyomozási hatáskörbe vont és az eljárás további folytatására a Központi Nyomozó Főügyészséget kijelölő bűnügyben a nyomozás elrendelésére 2011. január 3-án került sor, a nyomozást addig a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda folytatta. Az OLAF 2012. február 2-án kezdett vizsgálatot az ügyben, majd a 2016. november 28-án kelt ajánlását – amely 2016 decemberében érkezett a Legfőbb Ügyészségre – az ebben a tárgyban többek között a Magyarországon már folyamatban lévő nyomozás adataira alapozta, írták.

Az ügyészség a kétmilliárdos áfacsalás ügyében kiadott, név nélküli közleményében azt írta, a több mint fél évtizeddel ezelőtti cselekményeket tartalmazó vádirat lényege, hogy egy cukor- és étolaj-kereskedelemmel foglalkozó cég irányítója annak érdekében, hogy versenyelőnyre tegyen szert és a belföldi termékértékesítése után keletkezett általános forgalmi adó fizetési kötelezettségét csökkentse, valótlan tartalmú beszerzési számlákat fogadott be, amelyeket adóbevallásaiban szerepeltetett. A vádlott egy társával kizárólag az általános forgalmi adó megfizetésének elkerülése érdekében hozott létre és működtetett fiktív cégláncolatot. A láncolat elején Szlovákiából nettó áron szereztek be cukrot, étolajat, rizst, sajtot, majd az általános forgalmi adó megfizetését elkerülve, több lépcsőben eladták hazai cégeknek. A magyarországi oldalon úgynevezett “eltűnő” – adót nem fizető – cégeket használtak, amelyek papíron továbbszámlázták az árut a láncban hátrébb álló cégeknek. A valódi kereskedő így versenytársainál jelentősen olcsóbban szerezte meg és hozta forgalomba az élelmiszeripari termékeket. Emellett a fiktív számlák alapján az adót is elcsalta, amivel a 2011-2012-ben több mint kétmilliárd forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek. A Fővárosi Főügyészség nyolc ember ellen nyújtott be vádiratot a Fővárosi Törvényszékre költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt.