Milliárdos oktatási informatikai megbízásokat nyertek el Fauszt Zoltán cégei. Palkovics László oktatási államtitkár 14 éven keresztül az üzlettársa volt Fausztnak. Palkovics úgy reagált, az államtitkárságának nem volt köze a pályázatokhoz. Hadházy Ákos (LMP) gyűjtése alapján Fauszt cégei 4,8 milliárd forint értékben nyert el munkákat 2011 óta. A hazai egyetemek által használt, kizárólagossá vált adminisztrációs és oktatási rendszer, a Neptun sokat hozott a cégnek. A rendszer bevezetése a közoktatásba vitatott körülmények között 62 zajlott. A közoktatási „piacon” már több olyan rendszer is létezett, melynél a – sajátos közbeszerzési kiírásánál fő indokként megjelölt – licencjognak minimális a jelentősége, hiszen részben vagy egészben nyílt forráskódúak, nincsenek levédve. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) háttérintézménye, az időközben az Oktatási Hivatalba beolvadt Educatio Kft. 2015. október 17-én kötött szerződést a Neptun birtokosával, az SDA Informatikai Zrt.-vel a szoftver átalakítására, köznevelési intézményekre való rászabására, amiért végül 940 millió forintot számlázott. Az állam 2015 júliusában-augusztusában lebonyolított ugyan egy közbeszerzést, de arról egyedül ez a cég értesült. Történt mindez annak ellenére, hogya egy, az Educatióban 2015-ben készült összehasonlító elemzés meg is jegyezte: az egyik szoftver, az @Napló kiválóan működik, és a közbeszerzési lebonyolítása idején még ingyen állt a köznevelési intézmények rendelkezésére. A piaci szereplők szerint éppen ezért célszerű lett volna versenyeztetni a közbeszerzésen, hogy leverjék az árat.
A részvénytársaságból időközben kivált eKréta Informatikai Zrt., amelynek Szabó Balázs, az EMMI korábbi miniszteri biztosa lett a vezérigazgatója. Az SDA és az eKréta mögött álló RC Invest Zrt. egyik részvényese – az egyébként nagyon rossz anyagi körülmények között élő zenész –, Farkas Mihály nyomtalanul eltűnt. Fauszt tagadta, hogy a zenész a strómanja lett volna, vagy bármit is tudna a hollétéről. Farkas tulajdonjogát időközben törölték a cégbíróságon. A bevezetett KRÉTA-rendszerrel nem elégedettek a közoktatás szereplői. Fauszt cégei más közpénzes munkákat is elnyertek: közel 1 milliárd forintért rendelt meg netes tananyagokat a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) 2013-ban és 2015-ben is: egyszer 425 millió, másodszor 500 millió forintot fizettek KRESZ-tananyagokért. Az NKH tárgyalásos közbeszerzésein más nem is indult, csak a végül nyertes két cég: az E-Educatio Zrt. és a Max & Future Kft. Mindkettő közvetve Fauszt Zoltán érdekeltségébe tartozik. Mintegy egymilliárd forintért, a szintén Fauszthoz köthető SDA DMS Zrt. terjeszthette ki Budapest Főváros Kormányhivatalának elektronikus irat- és dokumentumkezelési rendszerét uniós pénzből, majd 2018 februárjában újabb kétmilliárdért dolgozhattak a projekten.
Az aktaszöveg alapját a Civitas Intézet által kiadott Fekete Könyv - Korrupció Magyarországon 2010-2018 c. kötetben megjelent esetleírás adja, melynek elkészítésében e sajtóadatbázist használva a K-Monitor Egyesület is közreműködött.
