Először Gyurcsány Ferenc vetette fel az ötletet 2009-ben, miszerint a Miniszterelnökség teljes háztartása reprezentációs célból költözzön fel a várba. Abban az évben 9 milliárd forint lett elkülönítve erre a célra.
2011-ben a Parlament elfogadott egy törvényt, miszerint az ország kormányzásának kötelezően ki kell költöznie a Parlamentből. Az Orbán-kormány a 2014-es választások után döntött a terv megvalósítása mellett. A 2015 májusában hivatalosan is megkezdődő beruházás, a Nemzeti Hauszmann Terv megvalósításának költségét mintegy 200 milliárd forintra becsülték. A projekt összesített költségeiről nehéz adatokat találni, de már 2017-ben is magasabb költségekkel számoltak a megvalósításra. A terv programja tartalmazza a teljes miniszterelnökségi háztartás felköltözését a Budai Várba, a Szent István terem felújítását, a főőrségi épület felújítását, egy mélygarázs építését a Vár falába, a Lovarda teljes újjáépítését, a Karmelita kolostor újjáépítését, régészeti munkálatokat és további restaurációs folyamatokat. L. Simon László, a terv megvalósulásáért felelős államtitkár szerint: „Sokba fog kerülni, de mindannyiunk örömét fogja szolgálni".
Eredeti tervek, kormányhatározatok
A Nemzeti Hauszmann-terv részeként született meg a 1837/2014. (XII. 29.) Korm. határozat, mely a Budavári Palotához kapcsolódó egykori lovarda rekonstrukciójáról, továbbá az 1066/2015. (II. 23.) Korm. határozat, mely a Hauszmann Alajos által tervezett Főőrségi épületet és a lovardát a Budavári Palota udvarával összekötő Stöckl-lépcső újjáépítéséről rendelkezik. A megújítási koncepció kiemelt részét képezi a Budavári Palota rekonstrukciója. Ennek munkálatai már a 2016. évben megkezdődtek.
Az eredeti tervek szerint 2016-2018 között valósult volna meg a Nemzeti Hauszmann program első üteme 55-60 milliárd forintból, és a második ütemet 2019-2024 között tervezték. Ugyanakkor egy, a program hivatalos oldalán található tájékoztatóban már későbbi megvalósításról írnak, az első fázist 2019-2021, a másodikat 2021-2024 közé teszik.
A tervek megvalósítása, minisztériumi költözések
A miniszterelnökség költözésének és a terv megvalósításának érdekében számos intézmény ki lett költöztetve a várból, így 2014-ben a Nemzeti Táncszínház, 2017-ben az MTA több intézménye, illetve a tervek szerint a a Széchényi könyvtár és a Nemzeti Galéria is máshova kerül. A Széchényi Könyvtár költözése 2021-ig csak tervezésig jutott. A Nemzeti Galéria a tervek szerint a Liget projekt keretében új épületet kapna, de az építkezés meg sem kezdődött Az Új Nemzeti Galéria építése többször is elakadt, pedig különböző verziók korábban számos alkalommal is zöld utat kaptak – végül 2022 végén újabb módosításokkal fogadták el az építési terveket. A Nemzeti Galéria költöztetésének 26 milliárdra tervezett költsége így 2020-ra már 76 milliárd forintra drágult.
Az egykori karmelita kolostor rekonstrukciójának tervezett költsége, ami a Magyar Idők szerint 2016. februárjában még 5 milliárd forint volt, 2017 májustól szeptemberig havonta drágult. A kolostor felújítása 2018 végén fejeződött be, a Miniszterelnökség 2019. januártól itt található. A végleges költséget csak becsülni lehet, de a költözéssel együtt több, mint 20 milliárd forintot fordítottak a projektre.
2018 februárjában derült ki, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium új helyszínének választott – egyébként nemrégiben felújított – épület átalakítása 35-38 milliárd forintba kerül majd, és várhatóan 2,5 évig fog tartani. A projektről 2015-ben úgy döntöttek, hogy az előkészítés során nem készült költségbecslés. A Nemzetgazdasági Minisztérium helyett 2018-tól ismét Pénzügyminisztériumként működő kormányzati szerv régi-új épületének felújítására 2023 júniusig 70 milliárd forintot költöttek, az épület 2023 nyárig még nem került átadásra.
A Nemzeti Hauszmann Terv testületének három tagja lemondott 2016-ban, szerintük "Egyenesen bűn a […] kulturális és tudományos intézmények kitelepítése, ellehetetlenítése, és az ide nem való kormányzati funkciók tervezett helyükre telepítése.” Bár L. Simon László miniszterelnökségi államtitkár kijelentette, hogy mindent a Hauszmann Alajos idején érvényes állapotnak megfelelően akarnak átalakítani, a Karmelita kolostor épületén - ahol a kormányfő dolgozószobája kap majd helyt - egy Dunára néző erkélyt alakítanak ki, illetve az épület késő-barokk freskóit is átfestették. A vári beruházásokkal kapcsolatos elégedetlenségre hivatkozva 2016 júniusában felmentették L. Simon Lászlót az addig betöltött, kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkári tisztségéből.
2019. január 1-jétől a Várkapitányság Nonprofit Zrt. irányítja a Budavári Palotanegyedet érintő kormányzati fejlesztési program megvalósítását. 2019 áprilisában Fodor Gergelytkormánybiztosként bízták meg a Budai Várnegyed területén megvalósuló kormányzati beruházásokért, ő a Várkapitányság NZrt. igazgatója is.
A beruházást a kezdetektől sok kritika érte: a projekt olyan, már régóta a Várban működő intézmények – olykor kapkodó – kiköltöztetéséhez is vezetett, mint az MTA Bölcsészettudományi és Társadalomtudományi Kutatóközpontjai, de felháborodást okozott a Miniszterelnökség új helyéül szolgáló kolostorra épített hatalmas új erkély is, illetve építészeti szempontból is érték kritikák a projektet. Kritizálták a Miniszterelnökség egymilliárdos műtárgyvásárlásait, köztük azt is, hogy öt festményt vásároltak egy Lázár Jánosismerőséhez köthető galériától.
A projekt átláthatósága és a közbeszerzési verseny nélkülözése mellett a korrupció veszélyét hordozza a projektek puha költségvetési korlátja és határideje, miközben a minisztériumoknak sokkal olcsóbban is lehetett volna irodákat biztosítani. A Várban zajló építkezések megvalósítói olyan cégek, akik egyébként is gyakori nyertesei az állami közbeszerzéseknek, mint például a Mészáros Lőrinchez és gyermekeihez köthető Fejér B.Á.L., a West Hungária Bau, vagy a Bayer Construct Zrt..
2023 nyaráig a tervekből elkészült a miniszterelnökség új irodája a Karmelita kolostorban, a Szent István terem és a főőrségi épület felújítása, megtörtént a Lovarda és a Stöckl-lépcső újjáépítése, és a későbbi döntés alapján újjáépített József Főhercegi Palota, illetve a Pénzügyminisztérium szerkezeti munkái is elkészültek. A Hauszmann program második ütemének építkezései is folyamatban vannak, mint a Külügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium visszaépítése. A 2015-ben 200 milliárd forint összköltséggel tervezett beruházásra 2021-től a projektek befejezéséig további 340 milliárd forint forrást különítettek el.
Az aktaszöveg alapját a Civitas Intézet által kiadott Fekete Könyv - Korrupció Magyarországon 2010-2018 c. kötetben megjelent esetleírás adja, melynek elkészítésében e sajtóadatbázist használva a K-Monitor Egyesület is közreműködött.
