Velencén sokan háborognak amiatt, mert egy cégnek meglehetősen hosszú időre, 60 évre használatba adta a gárdonyi önkormányzat a Velencei-tó egyik szabad partszakaszát – derül ki a Közérdekvédelmi Központ bejegyzéséből. A korrupció ellen küzdő Közérdekvédelmi Központot a Jávor Benedek (a Párbeszéd Európai Parlamenti képviselője) által alapított Zöld Műhely Alapítvány, illetve a Juhász Péter (az Együtt elnöke) által fémjelzett Igazmondó Alapítvány hozta létre idén nyáron.
23,1 milliárd forintot kapott a felcsúti fociakadémiát működtető alapítvány 2012 óta. A sportközgazdász szerint ez kiemelkedő összeg, profi csapatok és nem fociakadémiák működnek ennyi pénzből. A Bajnokok Ligája főtáblájára jutásért például az idén 3,9 milliárd forintnyi euró jár az adott csapatnak – a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak ennél minden évben több jutott, miközben csapata a magyar másodosztályból most küzdötte magát vissza az NB I-be.
Szakmailag bukás volt, hogy tavaly kiesett az első osztályból a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia, de anyagilag ez meg sem látszott Mészáros Lőrinc szponzorokkal bőven ellátott klubján, sőt.
Veszélybe kerülhet a felcsúti sportcsarnok és konferencia-központ finanszírozása, miután a Puskás-akadémiát működtető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány (FUNA) a sportfejlesztési programjában jóváhagyott összeg felét sem tudta április végéig összegyűjteni társaságiadó-felajánlásokból (taó). Pedig a szervezet – amelyet Orbán Viktor alapított és Mészáros Lőrinc elnököl – ezúttal minden korábbinál több pénzből gazdálkodhatna. Tavaly december elején a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) 2,93 milliárd forintos programra adta áldását, azaz elvileg a FUNA ennyi adóforintot próbálhat meg összekalapozni (a taópénz lényege, hogy a felajánló cégek ahelyett, hogy az államkasszába fizetnék be az adott összeget, egy sportszervezetnek adják).
A tao-programként ismert támogatási rendszer alapvetően egy jó elképzelés lett volna mondjuk Svédországban, Magyarországon azonban az erőltetett fejlesztés ára a rendszerszintű gazemberség. Tévedés ne essék, a magyar futballnak igenis szüksége volt arra, hogy jelentős forrásokat kapjon az infrastruktúra fejlesztésére, az utánpótlással foglalkozó szakemberek megfizetésére, és úgy általában a feltételek javítására. Csakhogy az a mód, ahogy egyetlen kormányzati döntéssel sosem látott mennyiségű pénzt zúdítottak a fociba, lényegében minden ellenőrzés nélkül, többet ártott, mint használt.