K-Monitor Adatbázis

Adminisztrációs hiba miatt tűnt úgy, hogy közpénzből épült a felcsúti stadion. Szerencsére a hibát utólag javították: a tulajdonos alapítvány 2012-es beszámolójában bő egy évvel annak leadását követően egyszerűen átírtak egy számot.

Már 2012-ben sem lehetett sok oka panaszra a gazdasági eredményeit illetően a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak, 2013-ban azonban hatalmasat léptek előre - derül ki a nemrég közzétett közhasznúsági jelentésből. Megugrottak az alapítványhoz érkező támogatások és az eredmény is tavaly.

Az utánpótlás-nevelésről készült friss felmérés és az U19-es válogatottunk vesszőfutása mellett már jóval kevesebb szó esik arról, hogy mennyi pénzt is kapnak az akadémiák a költségvetésből. Meglepő lesz, ha eláruljuk, Felcsút itt is az élen áll?

Bár Orbán Viktor, és Mészáros Lőrinc is mást állít, a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiát működtető alapítvány jelentése szerint a felcsúti stadion bizony közpénzből épült.

A kormány felhívja a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség útján tegye kiemelt projektté a felcsúti kisvasút fejlesztését, 600 millió forint elszámolható közkiadási keretösszeggel. Az erről szóló határozat a legutóbbi Magyar Közlönyben jelent meg.

Hiába büszke arra Orbán Viktor, hogy a felcsúti stadion építéséhez nem vettek igénybe állami pénzt, az építtető alapítványhoz befolyt több milliárdos társasági adókedvezmény közpénznek számít.

A nehéz sorsú futball-tehetségek milliárdos stadionépítéssel spékelt felkarolása mellett a környezetvédelem is kiemelt szerepet kap az Orbán Viktor miniszterelnök által alapított, a Puskás Akadémiát is működtető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány céljai között: az állami tulajdonú, műemléki és természetvédelmi védettséget egyaránt élvező Alcsúti Arborétumot ugyanis már egy ideje az alapítvány tulajdonában lévő Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia Sport és Wellness Hotel vezetősége „üzemelteti”.