K-Monitor Adatbázis

A hétfőn rendezett Turizmus Summit konferencián bemutatták a Nemzeti turizmusfejlesztési stratégiát, amelyből kiderül: az eddig mostohagyerekként kezelt ágazatba az elkövetkező években dőlni fog a pénz. Több mint 800 milliárd forint 2030-ig. Közben a turizmus piaca az elmúlt időszakban drasztikusan átrendeződött, a kormányközeli szereplők erősen bevásárolták magukat erre a területre.

Tavaly nyáron kikértük az NGM-től a felcsúti kisvasút uniós pályázatát, de a minisztérium nem adta ki a dokumentációt, ezért pert indítottunk. Az első tárgyalás előtt néhány órával azonban az NGM átadta részünkre az iratanyagot. Most közzétesszük a 225 oldalas hatástanulmányt, amivel Mészáros Lőrinc focialapítványa 600 millió forint EU-s támogatást kért és kapott a kormánytól. A pályázó azzal számolt, hogy a projekt évi 1,5-2 millió forint veszteséget termel majd.

Hamarosan kiderülhet, mely cégek öntik a pénzt a miniszterelnök és más politikusok kedvenc sportklubjaiba. A kormány törvénymódosítással korlátozná a nyilvánosságot.

Bár voltak aggasztó jelek, lapunk értesülései szerint végül sikerült összeszednie a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak (FUNA) a tavaly decemberben számukra jóváhagyott taotámogatást. Így újabb 2,93 milliárdnyi adóforint került a Mészáros Lőrinc által vezetett szervezethez, amely ezzel hat év alatt összesen vagy 14 milliárd forinthoz jutott ilyen forrásból (a taopénz lényege, hogy a felajánló cégek ahelyett, hogy az államkasszába fizetnék be az adott összeget, egy sportszervezetnek adják). Az alapítványt kerestük kérdéseinkkel, ám lapzártánkig nem erősítették meg, hogy valóban megérkezett hozzájuk a milliárdos összeg.

A DK ismét pert nyert a Felcsút ellen – írja az ellenzéki párt közleményében. A bíróság kimondta: a TAO közpénz, ezért ki kell adni, mire költötték.

Miközben nyáron a vezetőedző 12 játékost vásárolt a nemzeti bajnokságban szereplő felcsúti focicsapatban és kevesli a játszatható légiósok számát, az egyik legtöbb pénzt szakítja a felcsúti akadémia az utánpótlás-neveléssel kapcsolatban.

Azt szinte fél Magyarország tudja, hogy a felcsúti focialapítvány mennyi közpénzt tett zsebre a TAO-támogatásokból. Összesítettük a számokat és megmutatjuk, kik még a különleges sportfinanszírozási rendszer elmúlt 6 évének nyertesei.

Újabb lehetőséget kapnak egyes sportszervezetek, például a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány (FUNA) arra, hogy eltitkolják, mely cégek utalják az államkassza helyett nekik társasági adójukat. A Magyar Nemzet által megkérdezett szakértők többsége így értékelte a vonatkozó törvény legutóbbi módosítását. Bár a szavazást követően a röplabda látványsporttá emelése, és ezzel bevonása a taótámogatási rendszerbe „vitte el a show-t” (különösen, hogy az a fideszes Bánki Erik kezdeményezte, akinek a felesége is a röplabdaszövetségben ül), nem ez volt az egyetlen fontos változás.

23,1 milliárd forintot kapott a felcsúti fociakadémiát működtető alapítvány 2012 óta. A sportközgazdász szerint ez kiemelkedő összeg, profi csapatok és nem fociakadémiák működnek ennyi pénzből. A Bajnokok Ligája főtáblájára jutásért például az idén 3,9 milliárd forintnyi euró jár az adott csapatnak – a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak ennél minden évben több jutott, miközben csapata a magyar másodosztályból most küzdötte magát vissza az NB I-be.

Néhány nappal azután, hogy a Magyar Nemzet megírta, 1,6 milliárdnyi taópénz hiányzik az éppen sportcsarnokot építő Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány kasszájából, hirtelen eltűntek az erre vonatkozó adatok a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) honlapjáról. A szervezet hatéves gyakorlattal szakított, korábban ugyanis mindig közzétették, hogy adott időpontban mennyi adóforintot hívtak le a jóváhagyott keretből az egyes sportszervezetek.