K-Monitor Adatbázis

Az elmúlt évek offshore botrányait nézve talán nem is meglepő, hogy az ezekhez az országokhoz köthető cégek a legkockázatosabbak között vannak. Ukrajna azonban még ezeket az országokat is veri a felszámolási listákon, derül ki az Opten elemzéséből.

Titkos üzleti hitelek, milliárdos veszteségek, 3 millió forintos havi fizetések semmit nem végző állami cégnél – erről is szólt az állami vagyongazdálkodás 2016-ban. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. a napokban végre nyilvánosságra hozta tavalyi beszámolóját. Az állami vagyonkezelésről készült üzleti jelentést a Ernst& Young csak korlátozó megjegyzésekkel fogadta el, részint mert nem tekinthetett bele a külső vagyonkezelők vagyonnyilvántartásaiba de „figyelemfelhívásban” szóvá tette, hogy az állami vagyon körében folyó – közelebbről meg nem nevezett – nyomozások számviteli hatása még nem meghatározható.

Akár több tízezer forintot is fizetniük kellene a Quaestor-kötvényeseknek azért, hogy a brókercég felszámolója kiadja nekik a papírjaikat, amelyekkel a legtöbben semmire sem mennek.

Úgy tartja a mondás: csak az nem hibázik, aki nem dolgozik. Talán ez lehet a magyarázata annak, hogy egy Simonka György fideszes országgyűlési képviselőhöz köthető cég „tévedésből” Békéscsabán épített fel egy szerelőcsarnokot, noha arra kapott uniós pályázati forrást, hogy Medgyesegyházán hajtsa végre a beruházást. A Likefest Kft. 60 millió forint brüsszeli pénzt nyert 2014-ben arra, hogy a dél-alföldi régióban, medgyesegyházi telephelyen korszerű szerelőcsarnokot építsen fel, ahol gépjárművek, kamionok, mezőgazdasági gépek javítását, karbantartását, felújítását fogja végezni. A kormányzati pályázati portálon ma is fellelhető adatok alapján a társaság külön kiemelte, hogy a fejlesztésnek munkahelyteremtés is a célja, ugyanis a szerelőcsarnokba három új alkalmazott felvételét tervezik.

A múlt heti közgyűlésről szóló hírekből nem derült ki sok részlet az olimpiai pályázatért felelős cég végelszámolásával kapcsolatban. A kicsit késve közzétett előterjesztés azonban annál több érdekességet tartalmaz.

Az ügyészség kedden sikkasztás bűntette miatt elrendelte a nyomozást az Alexandra könyvesboltokat üzemeltető Rainbow Kft. érintettségével - tudta meg a Napi.hu. Csődbűncselekmény miatt már 2015 óta folyik nyomozás az Alexandra-cégek kapcsán. Nem sikerült megállapodni a Central-csoporttal az Alexandra-boltok további üzemeltetéséről.

A WHB feltőkésíti az önkormányzati Ledina Kft.-t, amely majd üzemelteti a felszámolás alá került Zsolnay-gyárat – ez volt a terv Pécs jogi képviselője, Szabó Iván szerint. A többségi tulajdonos, Bachar Najari azonban kifizette a Zsolnay tartozását, a WHB tulajdonosa, Paár Attila pedig a botrány miatt kihátrált az együttműködésből. A WHB egyébként cáfolja Szabót: azt állítják, hogy nem volt kapcsolatuk a Ledinával, és csak befektetési céllal vették meg a Zsolnay banki tartozását.

Seszták számos olyan területet visz, ami Orbán szívügye is – ilyen a részben az ő felügyelete alá is tartozó rezsicsökkentés, az államosítások, az infrastruktúra, azon belül is a stadionfejlesztés. A miniszter láthatóan élvezi is Orbán bizalmát, de a színfalak mögött Lázár Jánossal lehet némi érdekellentéte – mégpedig épp az energiaszektor miatt, hiszen a Miniszterelnökségnek és az NFM-nek is vannak az ágazathoz köthető fontos feladatai. Az utóbbi hónapok történései után többen úgy vélik, Seszták az erőnyerő, de az utolsó szó ebben is Orbán Viktoré. Nyílt vitákra és összecsapásokra biztosan nem számíthatunk, a miniszter a visszahúzódóbb kormánytagok közé tartozik, keveset beszél a parlamentben, akkor is csak jobbára fölolvassa a beszédeit.

Nagyot aligha téved, aki a Mészáros-közelinek mondott Opimus Nyrt.-nél – a Mediaworks kiadó friss közvetett tulajdonosánál – keresi a becsődölt Buda-Cash Brókerház vagyonának egy csinos, többmilliárd forintos szeletét.

És bár a Buda Cash-botrány okozta pánik után egyre többen kezdték kimenteni betéteiket, mégis érdekes, hogy kik azok, akik a bukás előtti legutolsó pillanatban tették ezt meg. Esetükben ugyanis két lehetőség áll fenn: vagy isteni szerencséjük volt, vagy belsős információkkal rendelkeztek a közelgő végről. Épp ezért volt rettentő kínos a külügyhöz tartozó MNKH Zrt.-nek is, hogy március 9-én mentette ki 3,8 milliárd forintját.