K-Monitor Adatbázis

A Belvároshoz és a Várhoz hasonlóan Ferencvárosban is az önkormányzati vezetéshez közel állók juthattak lakáshoz - áron alul. Jancsó Andrea Katalin, a Lehet Más a Politika IX. kerületi önkormányzati képviselője tárta fel a bérleti jogok körüli visszáságokat.

2016-ig Bácskai Jánosnak volt a hatásköre elbírálni az önkormányzati lakások kiutalását, így jutott lakáshoz Mészáros László fideszes képviselő, aki 2012 óta, havi 68 ezerért bérelte a 63 nm-es lakást. Szintén egy felújított önkormányzati lakásban él családjával Görgényi Máté ferencvárosi fideszes önkormányzati képviselő, a lakás bérleti jogát a politikus nagymamája szerezte meg - a 104 négyzetméteres lakás bérleti díja havi 118 ezer forint. Szomszédja Szabó József, a kerület korábbi jegyzője, aki egy 70 négyzetméteres lakást 80 ezer forint havi díjért kapott meg. Veres László, az előző önkormányzati ciklus egyik fidesz–KDNP-s képviselője 2014-ben vásárolhatott meg egy 90 négyzetméteres önkormányzati lakást a kerülettől. Az ingatlant közel 20 millió forintra értékelte a hivatal értékbecslője, a szabályok értelmében pedig a megállapított összeg 50 százalékáért, vagyis 9,6 millió forintért vásárolhatta meg a volt képviselő. De bérlakást vásárolhatott a Ferencvárosban a korábbi fideszes alpolgármester lánya is. Formanek Gyula gyermeke egy 72 négyzetméteres lakást vett meg kedvezményesen a Viola utcában. Ezért az ingatlanért is csupán a megállapított forgalmi értékének felét kellett kifizetnie, vagyis 8,7 millió forintot - a kerület tehát becslések szerint negyedáron adott túl a lakáson. Szintén bérlakáshoz jutott a nemzetgazdasági tárca miniszteri tanácsadója és férje: Varga Zsoltné Szalai Piroska korábban a nők munkaerőpiaci helyzetének javításáért felelős miniszteri biztos volt, a döntés idején pedig pedig Varga Mihály miniszter tanácsadója.

Bácskai János polgármester nem tartotta aggályosnak, sem összeférhetetlennek, hogy a Fidesz–KDNP politikusai lakáshoz jutottak, még akkor sem, ha a díjak a valós piaci áraktól elmaradnak. 

A 444.hu cikksorozata az önkormányzat lakásbotrányáról 

A HírTV 2003 óta sugározza adását, Magyarország első hírtelevíziója. Az alapítók deklarált célja a nagymúltú nemzetközi hírcsatornák (CNN, SkyNews, BBC) által képviselt műfaj és színvonal meghonosítása volt, de emellett a jobboldal és a Fidesz számára fontos volt egy saját csatorna létrehozása. A televízió partneri viszonyt ápolt a Magyar Nemzettel és a Lánchíd Rádióval egészen azok megszűnéséig. 2018-ig Simicska Lajos volt a tulajdonos. Miután Simicska összeveszett Orbán Viktorral, 2015 tavaszán a Fidesz politikusai bojkottot hirdettek a televízió ellen, így a tulajdonosváltásig nem fogadták el a csatorna meghívásait. Ugyanekkor lemondott a Fidesz-közeli vezetőség és arculatváltás következett. A csatornán ezt követően megjelentek baloldalhoz köthető újságírók, és a tévé elkezdett tudósítani a kormányhoz köthető korrupciós ügyekről. 2018 áprilisban Simicska bejelentette a Magyar Nemzet és a Lánchíd Rádió megszüntetését, finanszírozási okokra hivatkozva, majd nyáron a televíziót is eladta Nyerges Zsoltnak. Nyerges az újra kormánypárti hangvételűvé vált csatornát a kormányközeli médiaholdingnak (KESMA) adta tovább, így ma az Alapítvány a Hír TV Zrt. tulajdonosa. A KESMA nem akart párhuzamosan két hírtelevíziót (HírTV, EchoTV) fenntartani, ezért a két csatorna összeolvadt és HírTV néven sugárzott tovább az Echo Angol utcai székházából. A hírek szerint az átszervezések főként a HírTV korábbi dolgozói körében okozott elbocsátásokat.