A 2011-ben indult ügy során csalók nyomorgó családokat költöztettek az Avas-lakótelepre, hogy felmarkolják az Fészekrakó-program keretében igényelhető állami támogatást. A bírósági eljárásban több százan váltak gyanúsítottá. Az érintettek visszaéltek az állam kedvezményes lakásvásárlási programjával, aminek az lett a következménye, hogy a lakhatási költségek elmaradása miatt az Avas lakótelep számos társasháza csődközeli helyzetbe került.
Egy ügyvédi iroda köré szerveződött néhány élelmes ügyintéző azt a lehetőséget lovagolta meg, hogy használt ingatlanok vásárlása esetén az állam jelentős támogatást biztosított, és szegény családoknak ajánlotta fel a lakáshoz jutás lehetőségét. Az ügyintéző megegyezett az eladóval, a vevővel, a pénzintézet dolgozójával, hogy a valós vételárnál többet írnak a szerződésbe. Az ügyben érintett ügyvédi iroda mellett szerepe volt az OTP egy tisztviselőjének, az értékbecslőnek, és az érintettek lakáshoz jutását biztosító a fiktív munkahelyi igazolásokat kiadónak is.
A főügyészség az eladók és vásárlók ellen jelentős kárt okozó csalás és magánokirat hamisítás, a közvetítők és az ügyvéd, dr. B.M. ellen pedig jelentős kárt okozó folytatólagosan elkövetett csalás bűntette, valamint sok rendbeli magánokirat hamisítás vétsége miatt emelt vádat, az ügynek így összesen 278 vádlottja volt. Az OTP-t 750 millió, az államot 170 millió forint kár érhette. A program 2005-ös indulását követően a más környezetből érkező fészekrakós beköltözöttek a lakótelepen az elmúlt években közös ellenséggé váltak azok szemében, akik már rég, akár évtizedek óta ott laknak, díjhátralékaik keletkeztek, nem voltak képesek fizetni törlesztőrészleteket. Rájuk nem vonatkozik - Csöbör Katalin fideszes képviselő módosító javaslatának köszönhetően - a 2014 nyarán parlament által elfogadott devizahitelesek kilakoltatási moratóriumának akkori határozatlan ideig történő meghosszabbítása.
2018-ban született meg a másodfokú ítélet, amely dr. B.M. elsőrendű vádlottra 4 év szabadságvesztést szabott ki – ez enyhítés volt a Miskolci Törvényszék 2015-ös, elsőfokú ítéletéhez képest, amely 7 év szabadságvesztést irányzott volna elő. A bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlottak a „fészekrakó” hitel biztosította lehetőségeket kihasználva, és azzal visszaélve ingatlanokat vásároltak és értékesítettek, illetve közreműködtek az adásvételi szerződések megkötése, és a hitelfelvételek során.
Támogass minket rendszeres adományoddal,
hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!
A 2011-ben indult ügy során csalók nyomorgó családokat költöztettek az Avas-lakótelepre, hogy felmarkolják az Fészekrakó-program keretében igényelhető állami támogatást. A bírósági eljárásban több százan váltak gyanúsítottá. Az érintettek visszaéltek az állam kedvezményes lakásvásárlási programjával, aminek az lett a következménye, hogy a lakhatási költségek elmaradása miatt az Avas lakótelep számos társasháza csődközeli helyzetbe került.
Egy ügyvédi iroda köré szerveződött néhány élelmes ügyintéző azt a lehetőséget lovagolta meg, hogy használt ingatlanok vásárlása esetén az állam jelentős támogatást biztosított, és szegény családoknak ajánlotta fel a lakáshoz jutás lehetőségét. Az ügyintéző megegyezett az eladóval, a vevővel, a pénzintézet dolgozójával, hogy a valós vételárnál többet írnak a szerződésbe. Az ügyben érintett ügyvédi iroda mellett szerepe volt az OTP egy tisztviselőjének, az értékbecslőnek, és az érintettek lakáshoz jutását biztosító a fiktív munkahelyi igazolásokat kiadónak is.
A főügyészség az eladók és vásárlók ellen jelentős kárt okozó csalás és magánokirat hamisítás, a közvetítők és az ügyvéd, dr. B.M. ellen pedig jelentős kárt okozó folytatólagosan elkövetett csalás bűntette, valamint sok rendbeli magánokirat hamisítás vétsége miatt emelt vádat, az ügynek így összesen 278 vádlottja volt. Az OTP-t 750 millió, az államot 170 millió forint kár érhette. A program 2005-ös indulását követően a más környezetből érkező fészekrakós beköltözöttek a lakótelepen az elmúlt években közös ellenséggé váltak azok szemében, akik már rég, akár évtizedek óta ott laknak, díjhátralékaik keletkeztek, nem voltak képesek fizetni törlesztőrészleteket. Rájuk nem vonatkozik - Csöbör Katalin fideszes képviselő módosító javaslatának köszönhetően - a 2014 nyarán parlament által elfogadott devizahitelesek kilakoltatási moratóriumának akkori határozatlan ideig történő meghosszabbítása.
2018-ban született meg a másodfokú ítélet, amely dr. B.M. elsőrendű vádlottra 4 év szabadságvesztést szabott ki – ez enyhítés volt a Miskolci Törvényszék 2015-ös, elsőfokú ítéletéhez képest, amely 7 év szabadságvesztést irányzott volna elő. A bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlottak a „fészekrakó” hitel biztosította lehetőségeket kihasználva, és azzal visszaélve ingatlanokat vásároltak és értékesítettek, illetve közreműködtek az adásvételi szerződések megkötése, és a hitelfelvételek során.
Azért dolgozunk, hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!
A Magyar Narancs egy csütörtökönként megjelenő, liberális szellemiségű politikai-kulturális hetilap, Nyugat-, Európa- és piacpárti irányultsággal. 1989. október 14-én jelent meg először a radikális és az akkor még liberális beállítottságú Fideszhez közel álló fiatalok lapjaként. 1990. nyarától Bojár Iván András főszerkesztésével, kétheti rendszerességgel jelent meg. Ugyanekkor a lap elvált a Fidesztől, de a lap még sokáig Fidesz-lapként élt a köztudatban. Ennek alapjai a következők voltak: közös iroda, személyi átfedések, világnézeti hasonlóság, Soros Alapítvány támogatása, valamint a Fidesz "narancsos" kampánya. 1991 nyarától Vágvölgyi B. András lett a főszerkesztő. A 1998/43-as számtól 2000/13-as számig adminisztratív okokból ideiglenesen MaNcs néven jelent meg az újságárusoknál. A felelős kiadója 1990 nyaráig dr. Kövér László volt. 1998-ban a Postabank-lapcsalád felszámolásakor a Magyar Narancs finanszírozása is veszélybe került. Ekkor alapítottak egy új kiadót, magyarnarancs.hu Kft. néven, melynek ügyvezetője Bojtár Endre főszerkesztő. A cégadatbázisban a lap tulajdonosai között szerepel a Media Development Investment Fund Inc.
Hétfőn szavazta meg a parlament, hogy a kilakoltatási moratórium ne vonatkozzon a Fészekrakó-programban részt vevőkre. Rohamtempóban kedden már el is kezdődtek Miskolcon a kilakoltatások, melyek ki nem mondott célja tapasztalataink szerint nem más, mint a gettósítás.
