K-Monitor Adatbázis

Jelentős összegű, 155,8 millió forintos uniós támogatást nyert 2013-ban, most viszont adóvégrehajtás alá került a Fidesz-közeli Ducsaiék vezette SZE Kutatás + Fejlesztési Kft.-t. A cég tulajdonosa az az Investender Kft., amely tavaly megvette, majd azon melegében továbbadta Schmidt Máriáéknak a Figyelőt.

Hiába növelte egy év alatt százmilliárd forinttal a vagyonát Mészáros Lőrinc, és ugrott föl a leggazdagabbak listájának ötödik helyére, az erről szóló hír – látszólag – hidegen hagyta az embereket. A 168 Órának nyilatkozó szakértők ezen egyáltalán nem lepődnek meg. Szerintük mi, magyarok, részben történelmi tapasztalataink okán, zsigerileg megengedőbbek vagyunk mindennel szemben, amire a korrupció árnyéka vetül, mint a világ polgárosultabb felén élők. Abban viszont már nem ért egyet a társadalomtudós és a politikai elemző, hogy szabad-e egy baloldali párt prominensének – jelesül Botka László szocialista mi­­niszterelnök-jelölt­­nek – gazdagellenes kampányt folytatnia.

Két kormányzati ciklus telt el úgy, hogy a torz budapesti egészségügyi rendszerrel nem kezdtek semmit. Ez pedig nemcsak a gyenge örökség és a szerencsétlen központi szervezés kérdése, hanem a finanszírozásé is. Budapesten és az agglomerációban nagyjából 4 millió ember él, és használja a fővárosi kórházakat. Mivel viszont egyedül Budapest nem számított fejletlenebb konvergenciarégiónak, így alig kapott uniós forrást az egészségügy fejlesztésére. Miközben vidéken közel 500 milliárd forintból fejlesztették a kórházakat.

Kilátóval bővítené a hódmezővásárhelyi önkormányzat az épülő északi elkerülő út körhídját. Sokan nem értik, mi szükség van arra a puszta közepén, a helyi ellenzék pedig a pénzügyi háttérre kíváncsi, a beruházáshoz ugyanis pályázat híján nem vehető igénybe uniós forrás.

Hol vannak már a régi korrupciós technikák, amikor a gazdaság szereplői még egymásra licitálva próbálták megkenni a politikusokat és a köztisztviselőket? Mára a korrupció átgondolt, szervezett, rendszerszintű lett, egyúttal az állam által tervezett és vezérelt központi vagyonújraosztás szolgálatába állították, a tranzakciókat törvényhozói segítséggel legalizálták. Az így létrejött, a Fidesz által dominált magyar modellt a szakirodalom kapcsolati gazdaságnak nevezi. Jellegzetes alakja a stróman, akit a gazdasági korrupciót kezdeményező és kezelő politika mozgat. A stróman legdrágább kincse a hallgatni tudás – még sosem láttunk strómant, aki elárulta volna megbízóját.

Előfizetői több mint 17 százalékát elvesztette a Figyelő, amióta Schmidt Mária családi cégének vállalkozása vette át a kiadást, és a hetilap a kormány szolgálatába állt. Tavaly versenyt futottak a kormányközeli nagyágyúk a lapért: mielőtt Schmidték érdekeltségénél landolt a kiadói jog, érdeklődött a Matolcsy-rokon Szemerey Tamás, Garancsi István, az Origót bekebelező Száraz István, valamint a Rogán-közeli HG Média is. A tulajdonosváltás után a kormánybiztos asszony impulzív természete miatt több újságíró otthagyta a kiadót.

Orbán Viktor több tízmilliárd forint közpénzből építtetett új médiabirodalmat a választásokra készülő Fidesznek azután, hogy összeveszett Simicska Lajossal. Az új csatornák Habony Árpád és Rogán Antal politikai irányítása alatt állnak. A szerkesztőségek tőlük kapják meg a legfontosabb, kritika nélkül közvetítendő politikai üzeneteket. A kormány propagandára és ellenfelei lejáratására is használja az új médiabirodalmát, sokkal hatékonyabban és intenzívebben bármelyik elődjénél. A több száz újságból, weboldalakból, tévékből, rádiókból, médiaügynökségekből álló kiterjedt hálózat, illetve az azt vezénylő politikai akarat célja, hogy végleg átalakítsa a hazai nyilvánosságot. Ennek érdekében a Fidesz új médiaháborút indított minden olyan kritikus sajtóorgánum ellen, amit nem tud a befolyása alá vonni.

Költségvetési csalás bűntette miatt vádat emelt a Kecskeméti Járási és Nyomozó Ügyészség Franzné Lakner Éva, Kunbaja Fidesz-KDNP-s polgármestere, valamint két társa ellen. A polgármester szerint nem érte kár sem az államot, sem a községet.

Az még a félszabad országokban is ritkán fordul elő, hogy voltaképpen az állam ilyen nyíltan pénzeljen egy gongót, és még ráadásul le is bukjon, mint ahogy ez történt a CÖF és a száz százalékig a magyar állam tulajdonában lévő MVM esetében. Igaz, a CÖF eddigi működése alapján a támogatás ténye kevéssé meglepő, mondhatni szerves fejlődés eredménye, az átláthatóság szempontjából pedig talán jobb is, mint amikor ismeretlen magányszemélyek százmilliós adományaiból finanszírozták kormánypárti kampányaikat.

Törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményez a Civil Összefogás Fórum alapítványa ellen az Együtt elnöke.