K-Monitor Adatbázis

Markában tartja-e a Fidesz az ellenzéket, s ha igen, milyen eszközökkel? Hogy működött egy nagykoalíció a pártfinanszírozás szürkezónájában, és hogy lett annak kizárólagos irányítója a Fidesz? Cikksorozatunk az illegális pártfinanszírozás elmúlt harminc évét mutatja be a rendszer működtetőinek elmondása alapján, és egy demokráciát, ahol még azt is megvásárolhatod, hogy ki legyen a választáson az ellenfeled.

Hogy lehet egy pár hónappal korábban alapított, érdemi tevékenységet nem végző céggel befutni egy olyan állami tenderen, melyen erős referenciákkal bíró, nagy múlttal bíró társaságok viszont elvéreztek? Utánajártunk, ki üzemelteti a főváros közepén található, a turisták által megszállt Erzsébet téren működő fine dining éttermet. Akármelyik szálon indultunk el, a bonyolult cégháló végén a kormányfő vejére, Tiborcz Istvánra bukkantunk.

Ha ő telefonál, az olyan, mintha Orbán Viktor hívna. Így emlegetik kormányzati körökben azt a Győri Tibort, aki eddig tanácsadóként dolgozott a miniszterelnök mellett, június eleje óta azonban már államtitkári rangban tevékenykedik. A nyilvánosságot kerülő Győri az egyetem óta ismeri Orbánt, és feltűnt a Fidesz körüli gazdasági háttér építése közben is.

A Korrupcióellenes Világnap alkalmából a K-monitor összegyűjtött néhány meghatározó ügyet az elmúlt másfél évtizedből.A felsorolt ügyekben nemcsak a téma, hanem az is közös, hogy egyiknek sem ismerjük számos fontos részletét, a szereplők valódi szerepét.

Az informális párt-és klientúra-finanszírozást 1998-as menesztéséig a Princz-csapat vezette Postabank bonyolította. Pénzelte az antalli MDF-et, építette Horn Gyula kormányfő villáját, 400 millióval támogatta a '98-as Fidesz-kampányt, VIP-hitelekkel stafírozta a politikai elit médiaklientúráját, bizalmas cimboraságban volt az összes stratégiai döntéshozóval.

„Aki keveset lop, azt elkapják, aki sokat, az megússza a felelősségre vonást” – hangzik az általános közvélekedés. Ezért meglepetést okozott, hogy Kulcsár Attilát, a több milliárd forintot elsikkasztó brókert első fokon komoly, nyolc éves börtönbüntetésre ítélték.

Az elmúlt évtized két legnagyobb hatású, szövevényes gazdasági bűnügyének vizsgálati időszakában egymás után bukkantak fel a politikusok nevei. A tárgyalási szakaszra elfogytak.

A rendszerváltás óta a legnagyobb vállalati botrányként emlegetik a Postabank ügyét mind a mai napig. Az ügyészség 36,1 milliárd forintos hűtlen kezeléssel vádolta Princz Gábort, a bank volt elnök-vezérigazgatóját és hat társát, de az állam ennél lényegesen többet vesztett: több száz milliárdot öltek bele a bank konszolidációjába.