language

Akták:

"Földet a gazdáknak" földárverés highlight_off

Kulcsszavak:

háttér highlight_off

"Földet a gazdáknak" földárverés

A Kormány a 1666/2015. (IX. 21.) számú határozatban döntött az állami tulajdonú földterületek földművesek számára történő értékesítéséről. A program deklarált célja a Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozó 3 hektár feletti földek árveréssel történő értékesítése volt helyi gazdák számára. Az árveréseket a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet közreműködőjeként a megyei kormányhivatalok és járási hivatalok bonyolították le. Elviekben csak helyben lakó, földművesnek minősülő természetes személyek vehettek volna részt vevőként, de az uniós szabályozás nem tette lehetővé, hogy csak magyar állampolgárok vegyenek részt az árveréseken. Az államot 20 éves visszavásárlási jog illeti meg, továbbá erre az időre az ingatlant elidegenítési és terhelési tilalom terheli. A Magyar Fejlesztési Bank a Földet a gazdáknak program keretében földrészletek megvásárlásának finanszírozására hitelprogramot indított.

2015-ben és 2016-ban 380 ezer hektárnyi állami földet hirdettek meg. Ángyán József elemzései viszont azt igazolják, hogy a birtokok nagy részét néhány Fidesz-közeli nagyvállalkozó nyerte meg. Az árverések mögött az Orbán-Simicska konfliktus volt sejthető, mivel a meghirdetett területek jelentős részét az első Orbán-kormány idején az állam 50 évre bérbe adta a Simicska-közeli csoportok számára. Ezen földek bérleti díja a térségi átlag alatt van és csak 2051-ben lehetett volna rajta emelni. A program megkezdése után nyilvánvalóvá vált, hogy sok helyen Fidesz-közeli üzletemberek váltak földtulajdonossá, ami arra enged következtetni, hogy nem a helyi gazdák tulajdonosi helyzetbe hozása, hanem a párt klientúrájának további erősödése volt a cél. Mészáros Lőrinc és családja ezer hektárnál is több földhöz jutott, de más kormánypárti politikusok és rokonaik is bevásároltak a privatizált állami földekből (mint például L. Simon László, Tiborcz István, Simonka György vagy Szajkó Lóránt).

2018-ban a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet Tolna, Baranya, és Fejér megyei ingatlanokat érintően tett bejelentést a Fővárosi Ügyészségen a Földet a gazdáknak programmal kapcsolatos esetleges visszaélések gyanúja miatt. Emellett előfordult alkotmányellenes földvásárlás a Földet a gazdáknak program keretein belül, köztük több Natura 2000 terület értékesítése is. A Földügyi Központ honlapján ma már nem érhetőek el az árverési dokumentumok, azonban az Ángyán-jelentésekből kiderül, hogy az elmúlt tíz évben tovább erősödött a birtokkoncentráció, aminek eredményeképpen jelenleg 120 ezerrel kevesebb agrárgazdaság működik, mint korábban. A program keretében összesen csupán 3758 gazda jutott összesen 9 ezer birtoktesthez, miközben az agrárminiszter kommunikációja szerint 30 ezer földműves jutott birtokhoz. 

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [18]  Oldalak:   <<  <  1 2

A gazdálkodók két százaléka használja a magyar termőföldek kétharmadát

Az Orbán-kormány sem csökkentette érdemben a nagybirtokok arányát. Közben két évtized alatt egymillió ember felhagyott a földműveléssel.

Itt a legújabb Ángyán jelentés: az agrárminiszter megyéjében is a csókosoké lett az állami földek kétharmada

Jász-Nagykun-Szolnok megyében adta el a magyar állam a legtöbb földrészletet (1.110 db) a tavalyi és tavalyelőtti földárveréseken. Fejér megye után itt vált meg a második legtöbb földterületétől (18.698 hektár) az állam. A földek java része néhány érdekcsoport kezébe került Ángyán József volt vidékfejlesztési államtitkár legfrissebb elemzése szerint.

Földárverés - Keveseknek jutott sok, sokaknak kevés

Elkészült Ángyán József legújabb jelentése, ezúttal Jász-Nagykun-Szolnok megye visszás föld-árveréseiről. Tényfeltáró tanulmányát a volt államtitkár elsőként a Népszava munkatársához juttatta el.

Térképekre és ábrákra tettük a földárverések eredményeit

2015-ben és 2016-ban hatalmas földprivatizáció zajlott le Magyarországon. Az állam 290 ezer hektár földet kínált eladásra, és ennek kétharmadát el is adta. A legnagyobb nyertesek Mészáros Lőrincék lettek: a felcsúti polgármester és családtagjai összesen több mint 1550 hektár állami földet vettek meg. Hosszú hónapok munkája után térképeken és különböző grafikonokon mutatjuk be a földárverések eredményeit.

Ángyán József: egy Fidesz-alapító körei és külföldi érdekcsoportok vásároltak be az állami földből

Ángyán József, a második Orbán-kormány volt vidékfejlesztési államtitkára újabb tanulmányt tett közzé a földárverésekről. A Győr-Moson-Sopron megyében történtek általános tanulságokkal is szolgálnak, melyek Ángyán szerint pontosan mutatják a föld- és birtokpolitika feudális klientúra-építő jellegét.

Államtitkárként megbukott L. Simon, de a Velencei-tónál még számítanak rá

Rákellenes sárgabarackmag, fitneszedző feleség által megszerzett állami földterületek, saját panzióhoz vezető közút közpénzen és számos Velencei-tó parti biznisz – ezek kísérték L. Simon László író, költő, borász politikai pályafutását. Az ív néhány nappal ezelőtt tört meg, amikor egy sajtótájékoztatón jelentették be a menesztését az államtitkári posztról, miközben L. Simon épp magyar őshonos fajtájú kutyák bronzszobrait avatta fel. A döntés pontos okairól csak találgatások vannak.

Olyanok nyerték az állami földeket, akik nem is licitálhattak volna

Fejér megyében sok településen nem jutottak földhöz az állami földárveréseken olyan gazdák, akik ott helyben élnek, vettek viszont földet 50-100 kilométerre élő városiak, akik a kormány saját szabályai szerint részt sem vehettek volna az árveréseken. Az árverések eredményeinek elemzéséből azért az kiderül, hogy felcsútiak vették a legtöbb földet a megyében.
Találatok: [18]  Oldalak:   <<  <  1 2