K-Monitor Adatbázis

Mészáros Lőrinc az idén annyi pénzt vehetett ki osztalékként a cégeiből, hogy az már a magyar állami költségvetésben is szemmel jól látható tétel lenne. A közbeszerzések csupán ebben az évben is sokmilliárdos osztalékokat fialtak más NER-közeli vállalkozóknak is.

Egy gyengécske varázstrükknek is elmenne az, ahogy a trieszti kikötőt megvásárló állami cég tünteti el a pénzt és halmozza a veszteséget.

A szinte semmiből pillanatok alatt százmilliárdos árbevétel – ezt produkálta az a két kommunikációs cég, amelyeket Magyar Péter állami hátszelű túlárazással vádol, és amelyeknek az utcai óriásplakát-kampányai elől 2017 óta elmenekülni is lehetetlen volt.

Ágh Péter szerint aggodalomra semmi ok, hiszen az alkalmazott gépektől a felhasznált anyagokig mindennek meg kell felelnie az EU-s szabványoknak.

Az LMP egyik országgyűlési képviselője, Keresztes László Lóránt érdeklődött Szijjártó Péter külügyminiszternél a Triesztbe tervezett magyar teherkikötő felől. Kíváncsi volt például arra, hogy történt-e már bármiféle munkavégzés a területen, mekkora lesz a projekt összköltsége, és miért nem hozzák nyilvánosságra az Olaszországgal kötött 45 millió eurós megállapodás részleteit. Nem nagyon kapott érdemi válaszokat: Szijjártó helyettese a beruházás áráról és a titkolózás okáról egy szót sem írt neki, csak annyit közölt vele, hogy folynak az olaszokkal az egyeztetések, továbbá jövőre megkezdődnek a mederkotrási és partfal-építési munkálatok.

2020 végén a magyar kormány területet és üzemeltetési jogot vett az olaszországi város tengerpartján nagyjából 10 milliárd forintért. A helyszínen azóta se történt semmi, de a projektre 2019-ben létrehozott állami cég azóta is nyeli a közpénzt. A kormány kikötőnek hívja a megvásárolt ingatlant, de valójában egy volt olajfinomítóról van szó, amiből legalább 65 milliárd forintért csinálnának konténerhajók fogadására alkalmas teherkikötőt. A megvalósíthatósági tanulmányt azonban csak az ipartelep megvásárlása után rendelték meg, és bár 160 millió forint közpénzbe került, nem akarják nyilvánosságra hozni.

Szijjártó Péter külügyminiszter négy éve jelentette be, hogy a magyar kormány területet és üzemeltetési jogot vesz Trieszt kikötőjében. Az adásvétel 2020 végén zárult le, de azóta sem történt előrelépés, az olasz város tengerpartján megvásárolt helyszínen a mai napig nem indult el a beígért fejlesztés. A projektre 2019-ben létrehozott állami cég viszont azóta is nyeli a közpénzt, és évről-évre veszteséget termel.

Két tételben módosították a megállapodást, amivel a múzeum műtárgyait tároló Museum Complex Kft. járt jól.

Brutális közpénzégetésnek tűnik a dolog, de a cég meg tudja magyarázni a bizonyítványát. Per lesz!

A következő időszakban rettentően sok közpénzt oszt ki a kormány innovációs és kutatás-fejlesztési célokra. Ha ez nem kerül jó helyre, akkor szó szerint kidobunk az ablakon a stadionépítéseknél nagyságrendekkel nagyobb összeget, ami ráadásul a jövőbeli versenyképességünket garantálná. Ehhez képest a pénzosztás rendszere nem elég átlátható, sok cég úgy nyer százmilliókat állami pályázatokon, hogy teljesen profilidegen projektekkel pályázik, életképes pályázókat pedig mondvacsinált indokokkal elutasítanak. Azon pedig már meg sem lepődünk, hogy a támogatások jókora része kormányközeli oligarchák köreinél köt ki, és a vállalati K+F-nél Garancsi István kirívóan sok érdekeltségére bukkantunk.