K-Monitor Adatbázis

A magyar színházi élet elmúlt éveinek egyik legkiemelkedőbb eredménye fűződik a 2013-ban létrejött Anonymus Színházhoz. A következő évtől már zajos sikereket arattak Angliában, és a külföldön legnézettebb három magyar színház közé kerültek. A közreműködésükkel bemutatott jégtáncshow-sorozatot több százezer ember nézte meg az angliai Blackpoolban, a Guardian az egekig magasztalta a produkciót.

2017 legjobban teljesítő befektetésének díját nagy valószínűséggel a Konzum vinné el a maga hatezer százalék feletti növekedésével, és bizonyára az Opus Globál is feljutna a dobogóra a Bitcoin mellé. Mi hajtja a Konzum, az Opus és az Appeninn részvényeket annyira, hogy a forgalmuk gyakran a blue chip részvényekével vetekszik, és meddig mehetnek még, és milyen fundamentumok rejlenek ezekben a cégekben?

Technológiai alapon egyre nehezebb, üzleti szempontokkal pedig lényegében lehetetlen érvelni Paks 2 mellett. Környezetvédelmi indokokkal lehetne ugyan magyarázni a beruházást, de a politikai síkon zajló elvi vitában (jó-e az nukleáris energia vagy sem) épp azok ellenzik leginkább az energiatermelésnek ezt a formáját, akik a globális felmelegedés elleni küzdelmet tűzték a zászlajukra.

Összesítésünk szerint több mint 330 milliárd forintnyi társasági adó áramlott a tao-támogatási rendszer bevezetése, azaz 2011 óta az államkassza helyett különböző sportszervezetekhez. A tao-támogatás ugye az az állami juttatás, amiről a kormány hat évig próbálta elhitetni, hogy nem közpénz, de október közepén a Transparency International Magyarország által indított perben a Kúria is kimondta, hogy az. Persze a többség számára ez korábban is nyilvánvaló volt, hiszen a rendszer lényege, hogy a cégek a nyereségük után fizetett közteher, a társasági nyereségadó (tao) egy részét vagy egészét nem a költségvetésbe fizetik be, hanem odaadják azt egy számukra szimpatikus sportklubnak (vagy kulturális szervezetnek).

A Mészáros-részvények tőzsdei megjelenése, majd elképesztő emelkedése az utóbbi fél év talán legforróbb történése Magyarországon. Világszerte is ritka, hogy egy-egy részvény ekkorát emelkedjen néhány hónap alatt.

A kelet-európai korrupció és a befektetések közötti kapcsolatot helyezi új megvilágításba egy tanulmány, amelynek összefoglalóját a szerzők a Voxeu-n tették közzé. A lényeg, hogy most nem a korrupció mértékének, hanem a bizonytalanságának hatását vizsgálták. A külföldi befektetők ugyanis nem az aktuális korrupciós szintet, hanem annak jövőbeni várható változásait árazzák be a döntéseiknél.