K-Monitor Adatbázis

Több mint 47 milliárd forintot fizetett az államkassza helyett látványcsapatsport szervezeteknek az OTP az elmúlt hat évben. Ezzel egészen biztosan a bank a legnagyobb tao-donor, hiszen minden hetedik adóforint tőlük érkezett a sportba. Korántsem a pénzintézet azonban az egyetlen olyan cég, amely milliárdos tételben adta társasági adóját sportszervezeteknek a tao-rendszer bevezetése óta.

Nem véletlenül köti szinte mindenki a Felcsúthoz a tao-rendszert: minden tizedik labdarúgásba érkező tao-forint a kormányfő által alapított és Mészáros Lőrinc által elnökölt akadémiánál kötött ki. A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány, illetve a tulajdonában álló, az idén ismét nb1-es felnőtt csapat legalább 13,4 milliárdnyi közpénzhez jutott így az elmúlt hat esztendőben.

A hazai sport átpolitizáltságának egyik legkézzelfoghatóbb jele, hogy a sportszövetségeket tulajdonképpen megszállták a kormánypárti politikusok, illetve Fidesz-közeli üzletemberek. Ennek hatása pedig – még úgy is, hogy a rendszert a sportágak csak szűk körére terjesztették ki – a tao-támogatásokban is meglátszik.

Minden idők egyik legnagyobb éven belüli tao-támogatását kapta a 2015/2016-os szezonban egy alig több, mint fél évvel korábban alapított vállalat. A II. Kerületi Sport és Szabadidősport Nonprofit Kft-nek 2,76 milliárd forintos programot hagyott jóvá a vízilabda szövetség, amit sikerült is összeszedniük.

Bár eddig a jégkorongba áramlott a legkevesebb közpénz a tao-támogatási rendszer keretében, tavaly a hokiklubok számára is kinyílt a pénzcsap. Ahogy korábban beszámoltunk róla, összesítésünk szerint 331 milliárd forint társasági adót fizettek a hazai vállalkozások a költségvetés helyett különböző sportszervezeteknek (ez a tao-támogatás lényege), ám ebből csak 24,2 milliárd érkezett jégkorongcsapatokhoz.

Összesítésünk szerint több mint 330 milliárd forintnyi társasági adó áramlott a tao-támogatási rendszer bevezetése, azaz 2011 óta az államkassza helyett különböző sportszervezetekhez. A tao-támogatás ugye az az állami juttatás, amiről a kormány hat évig próbálta elhitetni, hogy nem közpénz, de október közepén a Transparency International Magyarország által indított perben a Kúria is kimondta, hogy az. Persze a többség számára ez korábban is nyilvánvaló volt, hiszen a rendszer lényege, hogy a cégek a nyereségük után fizetett közteher, a társasági nyereségadó (tao) egy részét vagy egészét nem a költségvetésbe fizetik be, hanem odaadják azt egy számukra szimpatikus sportklubnak (vagy kulturális szervezetnek).

A Kúrián is megnyerte a tao-támogatások nyilvánossága érdekében indított perét a Transparency International Magyarország (TI). Mindez azt jelenti, hogy nem lehet tovább titkolózni: az illetékes minisztériumoknak ki kell adni, hogy mely vállalatok fizették társasági adójukat (vagy annak egy részét) az államkassza helyett egy sportvállalkozásnak.

Tiba István fideszes országgyűlési képviselő, az NB I-es Balmazújvárosi FC elnöke kedden benyújtott egy törvényjavaslatot a parlamentnek, amely lényegében eltörölné a focicsapatok és más sportvállalkozások iparűzésiadó-fizetési kötelezettségét, valamint visszamenőlegesen idén szeptembertől megszüntetné a hivatásos sportolók foglalkoztatása után fizetendő terhet.

Amikor meg kellett menteni az eszéki futballcsapatot, nem Mészáros Lőrinc volt az egyetlen jelölt. A gázszerelőből lett milliárdos 2016 elején vásárolta meg a komoly anyagi gondokkal küzdő élvonalbeli horvát együttest, helyi partnerének azonban nem ő volt az első gondolata, amikor elkezdett partnert keresni a projekthez.

A napokban kezdődik a társasági adó-felajánlásból (tao támogatásból) finanszírozott győri jégcsarnok kivitelezése, derül ki a közbeszerzési adatbázisból. Az erről szóló megállapodást október elején írta alá a Győri ETO HC, illetve a beruházásra kiírt közbeszerzés nyertese a Fodor Építőipari Kft. Utóbbi cég a névadó Fodor Géza Szabolcs mellett részben Paár Attila tulajdonában áll.