K-Monitor Adatbázis

Rekordösszegért adott el egy játékost Mészáros Lőrinc horvátországi futballcsapata, az NK Osijek épp egy nappal azelőtt, hogy a horvát válogatott világbajnoki döntőt játszott volna. Helyi lapértesülések szerint a dalmáciai Sinjben nevelkedett Mateo Baracért 1,2 millió eurót, azaz jelenlegi árfolyamon közel 400 millió forintot fizetett a Rapid Wien. Ennyit korábban egyetlen labdarúgóért sem kapott még az Eszék.

Ha a budapesti kulturális életet felületesen követőknek öt ismertebb színházat kellene megnevezniük, akkor jó eséllyel olyan nagy hagyományokkal rendelkező intézmények jutnának eszükbe, mint a Thália, a Centrál, a Katona, az Örkény vagy a József Attila.

Biztos piac, legyártható termék, finanszírozás: látszólag minden adott volt a sikerhez, jelen állás szerint mégis csúfos bukás a nemzeti autóbusz-gyártási program budapesti fellegvárának szánt, a napokban csődvédelembe menekült Ikarus Egyedi Kft. története.

Soha egyetlen magyar futballcsapat sem gazdálkodhatott annyi pénzből, mint 2017-ben a Ferencváros. Az együttest működtető FTC Labdarúgó Zrt. kasszájába jóval több mint öt milliárd forint folyt be tavaly, ami elképesztő növekedés a hét évvel ezelőtti 726 millió forint után. Ehhez hasonló nagyságrendű pénzből csak a Videoton (újonnan Mol-Vidi) csapata mögött álló Fehérvár FC gazdálkodhat, a maradék tíz együttesnek 1-2 milliárd forinttal kell beérnie.

Két évvel ezelőtt némi meglepetésre egy ismeretlen magyar vállalkozás kapta a legnagyobb állami támogatást a kormány egyedi döntése alapján. A frissen alapított Kall Ingredients Kft. 9,2 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatást húzott be izocukorgyártásra. Ezzel még azt a német Audit is megelőzte, amelynek a győri fejlesztésre hatmilliárd forintot ítéltek meg.

Elsősorban néhány jótékony cégnek, illetve a tao-támogatásoknak köszönhetően több mint 6 milliárd forintos bevételre tett szert 2017-ben a Puskás Akadémiát működtető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány. Az Orbán Viktor által alapított, és Mészáros Lőrinc által elnökölt szervezet így kétszer annyi pénzből gazdálkodhatott, mint amennyit tornatermek építésére szánt a kormány az előző évben.

Kormányok jöhetnek vagy mehetnek, ami biztos: az osztrák-orosz Strabag a magyar út- és vasútépítési piac uralkodója. 2010 óta nem hogy csökkent, hanem csak nőtt az előnyük. A megszokottnál részletesebben elemeztük a magyar út- és vasútépítési közbeszerzéseket, amiben a lényeget a konzorciumi indulások sejtelmesen elfedték.

Magyarország európai uniós csatlakozásától sokan azt várták, hogy eljön a Kánaán, és egy-két évtized alatt nyugat-európai lesz az életszínvonal. Az uniós, vagyis a felzárkózást elősegítő támogatások megérkezésével lett is reális lehetőség arra, hogy a kelet-közép-európai országok gazdaságai csökkentsék a nyugati tagállamokkal szembeni lemaradásukat.

Magyarországon az uniós pénzeknél kifejezés is született már a kutatási pénzek lenyúlására, ezt hívják elkutatásnak. Nem kizárt, hogy egy ilyen projektre leltünk, de a minisztérium nem köszönte meg a találatot, még csak válaszra sem méltattak. A rejtélyes fejlesztő pedig nem csak kamerákkal kereskedik, de Magyarország egyik legnagyobb informatikai projektjében is szakértő.

Az Európai Unió komoly összegeket ad a leszakadó térségekben lakók élethelyzetének javítására. A rászorulóknak szánt operatív program az egyik forrása annak a 11 milliárd forintos keretösszegnek, aminek terhére az állami tulajdonú Központi Humánfejlesztési Nonprofit Kft. óriási konferenciáztatási közbeszerzést írt ki.