K-Monitor Adatbázis

A Kúria kedden elutasította a Legfőbb Ügyészség felülvizsgálati indítványát a kémkedéssel vádolt volt titkosszolgálati vezetők ügyében, így jogerős maradt a korábbi felmentő rendelkezés.

Felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a Gyurcsány-kormány titkosszolgálati vezetőinek ügyé­ben, mert álláspontjuk szerint megkérdőjelezhető a tavaly szeptemberben hozott jogerős ítélet – értesült a Magyar Idők. A kérelmet a Legfőbb Ügyészség képviseli a Kúria előtt. A bíróság akár új eljárásra is kötelezheti a Fővárosi Ítélőtáblát, amely felmentette a vádlottat.

Az elsőfokúnál súlyosabb ítéletet kér a fellebbviteli főügyészség a Gyurcsány-kormány alatti volt titkosszolgálati vezetőkre és megvesztegetőjükre. Egykori titkos­szolgálati tisztek lapunknak szintén úgy vélekedtek: Galambos Lajosék lényegesen súlyosabb büntetést érdemelnek, mivel magát a polgári elhárítást járatták le.

Tavaly szeptemberben bejelentéssel élt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH), és titokfelügyeleti eljárás lefolytatását kérte az Átlátszó szerkesztőségének munkatársa a jogerősen felmentéssel zárult Szilvásy-féle kémperrel kapcsolatban. A vádirat, az ügyben született ítéletek, valamint az azok esetleges megismételt minősítését megalapozó más minősített adatok titkosságának felülvizsgálatát kértük. A bejelentés alapján októberben titokfelügyeleti hatósági eljárást indított a NAIH, melynek eredményeképpen az államtitoknak minősített akták egy részének nyilvánosságra hozatalát rendelte el.

A Fővárosi Ítélőtábla másodfokon jogerősen felmentette a kémkedés és bűnpártolás vádja alól Szilvásy György volt titkosszolgálati minisztert, Galambos Lajost és Laborcz Sándort, a Nemzetbiztonsági Hivatal egykori főigazgatóit és egy civilt, írja az MTI.

Jogerősen felmentette a kémkedés és bűnpártolás vádja alól Szilvásy György volt titkosszolgálati minisztert, illetve Galambos Lajos és Laborcz Sándor volt titkosszolgálati vezetőket a Fővárosi Ítélőtábla. A hétfőn kihirdetett másodfokú, jogerős határozatnak csak a rendelkező része nyilvános. A kémper ugyanis államtitok miatt mindvégig zárt ajtók mögött zajlott, így hivatalosan semmit sem tudni arról, mi is volt a tárgya.

Már csak politikai döntés kell ahhoz, hogy nyilvánosságra lehessen hozni a Gyurcsány-kormány idején a polgári titkosszolgálatokat alapjaiban megrázó orosz hírszerzési akció részleteit, értesült a Magyar Idők a döntéshozókhoz közel álló körökből. Ebben önmagában nincs újdonság, mivel azt, hogy egy titkosszolgálati ügy részletei nyilvánosak legyenek-e vagy sem, mindig az éppen kormányon lévő politikai vezetés dönti el. Ami miatt mégis érdekes ez a hír, hogy ha helytálló az egyébként kormányközeli Magyar Idők értesülése, akkor simán lehet, hogy az Orbán-kormány éppen a kampányban oldja fel az akták titkosítását, ezzel odaszúrva az MSZP-nek és a DK-nak, hiszen ez utóbbit vezeti Gyurcsány Ferenc. Ez egyébként nem lenne példátlan lépés, hasonlóan történt a Porik-Laborcz-találkozó nyilvánosságra hozatalánál.

A Gyurcsány-kormány volt titokminisztere és a Nemzetbiztonsági Hivatal két egymást váltó volt vezetője már a negyedik tárgyalási körben áll a bíróság elé.

Vádat emelt a budapesti éjszakai élet jól ismert nehézfiúja, Jakubinyi Róbert ellen a Fővárosi Főügyészség. A magyar szervezett bűnözés egyik meghatározó figurája terhére azt rója az ügyészség, hogy Pintér Sándor belügyminiszterrel kapcsolatos dokumentumokat akart az alvilágban szintén jól ismert Tanyi Györggyel külföldre juttatni. Információink szerint az ügy hátterében egykori titkosszolgák állnak.

Polgári jogi ügyeket intézett Jakubinyi Róbert Tanyi György védőjénél, nem Pintér Sándor belügyminiszter lejáratását célzó akciót szervezett – ezt mondta Jakubinyi ügyvédje, Monori Levente az Átlátszónak. Kormányközeli forrásaink a Habony-agytröszt felé mutogatnak, mint a belügyminiszter elleni összeesküvés-elmélet ötletgazdájára. Jakubinyi múltját kutatva egyre több momentum utal arra, hogy legalább olyan kedves volt a férfi a rendőrségnek, mint a titkosszolgálatoknak. Ráadásul jeles információhalmozó hírében áll, Pintér viszont nyugdíjba szeretne menni.