K-Monitor Adatbázis

Spanyolország egyik legnagyobb korrupciós ügyében ítélték el korábban 50 évre azt az üzletembert, akinek egykori, a tengertől 300 méterre lévő szállodaépületét megvette a Tiborcz István érdekeltségében álló, Orbán Ráhelt kreatív vezetőként alkalmazó BDPST Group.

Állami tízmilliárdok folynak ki strandokra és fürdőkre, amelyek a települések utolsó szabad bevételét adhatják, míg divatos helyeken a kormányhoz közel álló befektetők profitját hizlalják. Az adóján keresztül a belépőjegyet duplán megfizető polgár pedig csak lesi az árak emelkedését.

Vissza nem térítendő milliárdokat oszt ki a kormány magáncégeknek szállodaépítésekre, de a nagyvonalú közbeszerzési törvény miatt sok esetben a szerencsés nyertesnek még közbeszerzési eljárást sem kell kiírnia, így házon belül intézhető, hogy hova vándorolnak a pénzek. Mindenre akad példa: van olyan szálloda, ahol volt közbeszerzés (igaz, csak egy ajánlattal), van olyan szálloda, ahol két közbeszerzést terveztek, de a másodikat már nem kellett megtartaniuk a törvényi változások miatt, és van olyan szállodalánc is, amelyik bár milliárdokat kapott a kormánytól komplett felújításokra, mégsem kell átlátható, nyílt eljárásban kiválasztania a kivitelezőjét. MTÜ-féle Kisfaludy-pályázat legnagyobb nyertese, az Opus Global Nyrt.-n keresztül Mészáros Lőrinc felcsúti üzletember érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels Zrt. is, hogy nem kell közbeszerzésekkel foglalkozniuk. Pedig tavaly tavasszal derült ki: 14 vidéki szállodát összesen 17,7 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatásból újíthatnak fel.Adott esetben tehát az is előfordulhatna, hogy Mészáros Lőrinc szállodás cége megbízta Mészáros Lőrinc építőipari cégét, hogy közpénz-milliárdokból újítsa fel a szállodákat. Az OTP bank tulajdonában lévő hotel felújítását és átalakítását 536,5 millió forint vissza nem térítendő közpénzzel támogatta a kormány. Persze arra is akad példa, hogy egy szállodaépítés az elejétől a végéig közbeszerzéssel történik. Például hamarosan fogadja a vendégeket a Grand Hotel Esztergom, amely Hernádi Zsolt Mol-vezér érdekeltsége. S talán az első olyan luxusszálloda lesz, amely építési költségeinek jelentős részét a Kisfaludy-pályázatokon kiosztott, vissza nem térítendő közpénz-milliárdok fedezték. A 2,8 milliárd forintos támogatást a Solva Property Ingatlanfejlesztő és Hasznosító Kft. kapta az MTÜ-től. A Solva Property konkrétan a Solva Magántőkealap tulajdonában van, ami a Gran Private Equity Zrt. által kezelt magántőkealap. A Gran Private Equity pedig Hernádi Zsolt többségi érdekeltsége. Az építkezés kivitelezője a Garancsi István tulajdonában lévő Market Építő Zrt. lett (csak ők tettek ajánlatot), a szerződés értéke pedig végül 7,6 milliárd forintnál állt meg.

A majdnem 16 ezer soros kimutatás első 26 helyezettje, azaz a jelentkezők 0,16 százaléka vitte el a 2018–2020-ban lekötött szállás-, élménypark- és strandfejlesztési források – a már emlegetett 300 milliárd forint – felét. Az első nyolcvan versenyzőhöz, vagyis az igénylők fél százalékához pedig 205 milliárd forint, a teljes támogatási összeg bő kétharmada jutott. Mindez azért is szürreális, mert a kormányzat eredetileg azt kommunikálta, hogy 2030-ig fog elkölteni 300 milliárdot szálláshelyfejlesztésre, nem pedig három esztendő alatt. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az ömlesztett Kisfaludy-listákra a strand-, fürdő- és kalandpark-fejlesztési pénzeket is felvitték, tehát egyelőre biztosan nem merült ki teljes egészében a további tíz évre szóló szálláskeret. Ám az biztos, hogy az MTÜ eddig úgy pumpálta ki a vissza nem térítendő támogatásokat a NER-kompatibilis szereplőknek, mintha nem lenne holnap. Miközben a 2019-es járványmentes évről szóló vendéglátóipari-turisztikai elemzésekből egyértelműen kiolvasható, hogy 100-200 milliárd forintból többé-kevésbé meg lehetett volna menteni a Covid-sújtotta ágazat derékhadát.

Már azt lehetett hinni, hogy kútba esett a három magyar milliárdos közös szállodabiznisze a Tihanyi-félszigeten, de egy bontási közbeszerzésből úgy tűnik, hogy megvalósítási szakaszba léphet a 11,5 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatással megtolt építkezés.

Már azt lehetett hinni, hogy kútba esett a három magyar milliárdos közös szállodabiznisze a Tihanyi-félszigeten, de egy bontási közbeszerzésből úgy tűnik, hogy megvalósítási szakaszba léphet a 11,5 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatással megtolt építkezés.

A 2019-es pár száz millió után tavaly már 3,7 milliárd forintot osztott ki különböző határon túli projektek támogatására a Magyar Turisztikai Ügynökség. A kedvezményezettek között magánszállásadók kisebb felújításai mellett itthonról is ismert milliárdosok gigaprojektjei is feltűnnek.

Hernádi Zsolt MOL-vezér közpénz milliárdokból épülő luxusszállodája miatt Esztergomban hozzá kell nyúlni a helyi építési szabályzathoz. Az üzletember egyik cége a hotel melletti élményfürdőt is üzemeltetné, ehhez pedig Hernádi Ádám polgármesterrel kellene megállapodni. Az esztergomi önkormányzat közbeszerzési bizottsága még szeptember 25-én döntött úgy, hogy az élményfürdő október 12-től január 4-ig történő üzemeltetésre beszerzési eljárást indít. Azért csak 3 hónapra, mert a jelenlegi állás szerint az élményfürdő január 4-én felújítás miatt bezár. A beszerzési eljárásban pedig 4 cégtől kértek be ajánatot: Solva Hotel Kft. Első Aquapark Kft. Zipar Hungary Kft. Budapest Gyógyfürdői Kft. A Solva Hotel Kft.-t tavaly nyáron alapították, a tulajdonosa pedig a Solva Magántőkealap, amely a Gran Private Equity Zrt. által kezelt magántőkealap. A Gran Private Equity pedig Hernádi Zsolt MOL-vezér érdekeltsége. Hernádi Ádám polgármester pedig a milliárdos üzletember unokaöccse. Így tehát ha végül erre a cégre esne az önkormányzat választása, akkor a két Hernádinak kellene egyezségre jutnia a részletekről. A szállodaépítésre kiírt közbeszerzést sem akárki nyerte meg: a Garancsi István tulajdonában lévő Market Építő Zrt. egyedül pályázott 6,7 milliárd forintos ajánlattal. Mivel az MTÜ-től 2,8 milliárd forintot kaptak a projektre, így biztos, hogy a beruházásnak mintegy 41-42 százalékát az adófizetők állják.

Ha lehet, még átláthatatlanabbá tette a Magyar Turisztikai Ügynökség a Kisfaludy-programban kifizetett vissza nem térítendő állami támogatások nyilvántartását. A kormányzati felügyelet alatt működő szervezet úgy alakította át a turisztikai program honlapját, hogy az eddiginél is követhetetlenebbé váltak a kifizetések adatai. Így nem derül ki például az sem, hogy a nyertesek pontosan melyik pályázaton indultak, csupán az, hogy melyik évben. A kevert listákban találhatók meg azok is, akik a 24.hu által felderített titkolt közpénzcsap révén jutottak állami százmilliókhoz. Az utóbbiak köre ugyanakkor bővült, kiderült, hogy Felcsút „egyedi döntés” alapján csaknem másfél milliárd forinthoz jutott.

Tehetetlenül nézzük évek óta, ahogy hazánk egyik legszebb vidékét, a Balaton környékét gyorsan és visszavonhatatlanul bekebelezi a Nemzeti Együttműködés Rendszere. Ha kell, átírják a törvényeket, hogy fákat vághassanak ki, garázst építhessenek a Balaton-Felvidék egyik legszebb hegyén, ha meg úgy van, hogy világörökségi, környezetvédelmi szabályok akadályozzák a nyaraló és a hozzá tartozó medence megépítését, egyszerűen belekalkulálják az árba az esetleges bírságokat. Aki azt hitte, hogy az egységes látképű egykori halászfalu, Tihany talán megússza, óriásit tévedett.