K-Monitor Adatbázis

A Debreceni Hitközség összesen 540 millió forint értékben három EU pályázatot nyert a hitközségi épületek, valamint a két zsinagóga (a Pásti és a Kápolnási utcai) felújítására 2012 és 2016 között. Az utolsó pillanatban, 2015 végén a hitközség elnöke, Horovitz Tamás, akkor még a MAZSIHISZ alelnökeként is egy országos vezetőségi értekezleten 95 millió forintos kölcsönt kért, és kapott, arra való hivatkozással, hogy különböző vállalkozókat haladéktalanul ki kell fizetnie.

Az épület felújítása még nem készült el, ám kiderült: a jegybank nem csak a Postapalotát vette meg a Pallas Athéné alapítványoktól, hanem az egész céget, amely a projektet bonyolítja, jórészt a cég adósságának megvásárlásával. Az alapítványok rekordösszeget, majdnem 200 milliárd forintot fektettek a saját cégeikbe. Ugyanakkor százmilliónyi vagyonuk ragadt be a felszámolás alatt álló NHB Bankba, akárcsak a brókerbotrányban érintett ügyfeleknek.

A 4iG Nyrt. és a Magyar Telekom aláírták az előszerződést az utóbbi tulajdonában lévő T-Systems eladásáról - jelentette be a két cég a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján. Ha minden a terveik szerint megy, ezután átvilágítják a T-Systems-et, megszerzik a szükséges versenyhatósági jóváhagyásokat és még az idén megköthetik a végleges üzletet is.

Ötvenmilliárd állami támogatás és hitel nem volt elég, most újra fizetni kell. A 24.hu megtudta: az újabb 5,6 milliárdos tőkebefektetésért az állami cég csak 17 százalékos tulajdonrészt kap.

Aláírták a Soroksár-Kelebia vasút felújításáról szóló, részben kínai hitelből finanszírozott szerződést, amely a Budapest-Belgrád projekt legnagyobb része. A munka a tervezéssel együtt várhatóan öt évig tart.

Azt, hogy a NER politikai elitje milyen viharos gyorsasággal gazdagodik, s ennek az ország felzárkóztatására szolgáló állami és uniós fejlesztési pénzek a forrásai, nap mint nap tapasztaljuk, amikor szembe jönnek a hírekben a Mészáros Lőrinc cégeinek juttatott milliárdos megrendelések, a stadionépítések vagy a politikusok családtagjainak gazdagodása.

Az állam a kukaholding saját, százmilliárdos bevételein túl csak tavaly 30-50 milliárdot öntött az állami cégbe, ám mintha csak kidobták volna a tetemes summát.

Legalább kétmilliárdos az adóssága, saját tőkéjét is felélte a Fideszhez több szálon kötödő Creditime Zrt. A cég igazgatóságában és felügyelő-bizottságban közel fél évig állt a bál. A felügyeletét ellátó jegybank egyelőre kivár.

Tovább élteti az állam a becsődölt autóbuszgyártót, amelytől a hoppon maradt Volánbusz és BKV is kártérítést vár.

Nem titkosak, mégsem ismerhetőek meg a paksi bővítés három megvalósítási megállapodásának részletei: a kormány feloldotta ugyan a legtöbb dokumentum minősítését, a betekintést azonban nem engedélyezi. Beszédes ugyanakkor, hogy mi az, aminek a titkosításához továbbra is minden erővel ragaszkodnak.