K-Monitor Adatbázis

Rezsicsökkentésnek hívjuk, de a valóság sokkal prózaibb: a pénzhiány miatt az összeomlás szélére került a hazai szelektív hulladékbegyűjtés, néhol pedig már az is csoda, hogy a házak elől egyáltalán elviszik a szemetet. Közben az EU is kötelezettségszegési eljárásokat indított ellenünk.

Egy használaton kívüli laktanyában ereszti le szennyét a főváros településtisztasági cégének néhány szippantóskocsija. A természetkárosításról a vállalatvezetés is tudhat, hiszen a járműveket helymeghatározóval szerelték fel.

A 2006-ban indult észak-magyarországi hulladékgazdálkodási régiós program a teljes csőd küszöbén áll. A begyűjtött szelektív hulladék 95 százaléka a lerakókban végzi, a hulladékkezelő cég számláját már a NAV inkasszálja, a tulajdonos önkormányzatok társulásának bankszámlájáról pedig a projekt önrészét finanszírozó bank veszi le a pénzt. Pedig a 34 milliárdos nagy bizniszt teljes politikai egyetértés övezte – igaz, talán nem a szakmai szempontok tekintetében.

Nyílt levelet írtak a felerészben debreceni városi tulajdonban lévő A.K.S.D. Hulladékgazdálkodási Kft. vezetőinek helyi önkormányzati képviselők, akik azt kifogásolják, hogy miközben a szegény sorsú emberek szerintük megalapozatlan módon fizetnek irreálisan magas szemétszállítási díjat, a cég vezetői több mint 20 millió forint jutalmat vettek föl.

Több mint tizenöt év alatt jutott el Magyarország oda, hogy kialakult egy több tízmilliárdos hulladékgazdálkodási iparág, fokozódó versennyel, emiatt jelentősen csökkenő árakkal, javuló hatékonysággal.

Két mamutcég fogja össze a jövőben a budapesti önkormányzati vállalkozások működését, ha a fővárosi közgyűlés szerdán elfogadja Tarlós István javaslatait, aki már egy sor cégvezető kirúgását is bejelentette. Milyen lesz az új céges berendezkedés, és miért kell menniük az eddigi vállalatvezetőknek?

Szerdán egy kivétellel leváltják a fővárosi közszolgáltató cégek vezetőit Tarlós István közlése szerint.