K-Monitor Adatbázis

Az atlétikai stadion megépült a világbajnokságra, ahogy Orbán Viktor szerette volna, a beruházás profitjából pedig a Mészáros család apraja-nagyja csodás hajókirándulást tehet, de a kormány által kizsigerelt és fizetési nehézségekkel küzdő fővárosnak továbbra is be kell érnie a puszta ígéretekkel.

Az első félévben a költségvetésből 159 milliárd forintot fizetett ki a kormány állami beruházásokra az erre kijelölt költségvetési fejezetből, vagyis úgy tűnik, van foganatja a tavaly májusban elrendelt beruházási stopnak, hisz ez a tavalyi összeg alig tizede. Ugyanakkor a folytatásban már nem lesz ekkora a spórolás: a parlament elvileg 580 milliárd forintnyi beruházást engedélyezett idén a kormánynak, ám az saját hatáskörben már most 109 milliárd forinttal megemelte az előirányzatot, így a tervek szerint idén 689 milliárd forintot fizetnek ki.

Válság ide, megszorítások oda, a 2023-as atlétikai világbajnokság megastadionja zavartalanul épül, nemrég újabb tízmilliárdokat adott rá a kormány. Meglepő módon ezúttal a helyi önkormányzat is elégedett.

Bár a magyarországi olimpiarendezés ábrándját a bizonytalan jövőbe száműzte egy egyszerű népszavazási kezdeményezés, a kormány „Bicskéig meghosszabbítva” is tető alá hozta a tervezett beruházások nagy részét.

Hetek óta vizsgálják a tavaly novemberben átadott Puskás Aréna külső burkolatát, a szakemberek darabonként nézik át a fal betonelemeit. Az üzemeltető a 24.hu kérdésére elismerte, hogy számos komoly hibát találtak, azt viszont határozottan cáfolták, hogy egy mázsás elem lezuhanása miatt indult volna a felülvizsgálat.

Öt év alatt összesen mintegy 119 milliárd forintot költött a Városliget Zrt. a Liget Budapest Projekt néven megvalósuló új kulturális intézmények megépítésére. Ezek mintegy felét a Néprajzi Múzeum, a Magyar Zene Háza, valamint az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ generálkivitelezési munkái teszik ki. A számításokat a Városliget Zrt. által megkötött szerződések és a Közbeszerzési Értesítőben megjelent eredménytájékoztatók alapján végeztük el.

Négy év és több mint 8 milliárd forint után még mindig nem készült el a jegybanki alapítványok Ybl-villája

Jól tartják a vezetőiket azok a Pallas Athéné alapítványok, amelyeket a Magyar Nemzeti Bank hozott létre különböző oktatási, kutatási és társadalomfejlesztési projektekre több mint 250 milliárd forint közpénzből. Úgy tűnik, a kormány szavazóbázisának erősítése már fontosabb lett, mint az alapítványok eredeti céljai.