K-Monitor Adatbázis

Nemcsak a megépítése volt drága, de a fenntartása sem olcsó a 2019-ben átadott Puskás Arénának. Az uniós közbeszerzési értesítőből most ugyanis kiderült, hogy a gyep karbantartásának ára a kezdeti 180 millióról 453 millióra kúszott. Emellett a stadion őrzése is vagyonokba kerül, akárcsak a fűtése és a megvilágítása.

Vajon mennyire azon múlik a támogatások odaítélése, hogy az adott üzemeltető mennyire fekszik jól a kormánynál?

Hetek óta vizsgálják a tavaly novemberben átadott Puskás Aréna külső burkolatát, a szakemberek darabonként nézik át a fal betonelemeit. Az üzemeltető a 24.hu kérdésére elismerte, hogy számos komoly hibát találtak, azt viszont határozottan cáfolták, hogy egy mázsás elem lezuhanása miatt indult volna a felülvizsgálat.

Két tendert is kiírtak a napokban a Puskás Aréna fenntartására és a feladatokra összesen 720 millió forintot szánnak. Közben az atlétikai stadionnál már próbacölöpöznek.

Külföldi példák alapján nem sok üzleti potenciál lesz a 65 milliárdos hajdúnánási motorversenypályában. A finnek egy hasonló létesítményt nem egész 9 milliárdból hoztak ki.

Napi 695 millió forintot költött sportra a kormány a veszélyhelyzet bevezetése óta. A járvány sem szegte kedvét a kormánynak attól, hogy öntse a pénzt a sportba. Míg a veszélyhelyzet bejelentésétől, vagyis március 11-től április 23-ig napi szinten még "csak" 205,3 millió forintot csoportosított át az állam a sportra (összesen kb. 9 milliárd forintot), addig június 2-ig ez a szám már napi 695 millió forintra (összesen 51,5 milliárd forintot) nőtt.

A kormányhatározat értelmében a kormány egyetért azzal, hogy "a Puskás Arénának mint a nemzet stadionjának az üzemeltetése és működtetése zavartalanul magas szinten történjen". A Puskás Arénát tavaly adták át, 69 ezer fő befogadására képes és 190 milliárd forintba került a kivitelezése.

A Nemzeti Sportközpontok belső kontrollrendszere nem biztosította a közpénzekkel és a nemzeti vagyonnal való átlátható, szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás feltételeit – állapította meg az Állami Számvevőszék. Az intézmény pénzügyi és vagyongazdálkodása nem volt szabályszerű, az integritás kontrollkörnyezetét nem a kockázatokkal arányosan alakította ki – tették hozzá.

Százmilliárd forintot juttatott a kormány az egyházaknak az év végi közlönyök alapján, miközben durván visszavettek a közmunkaprogram forrásaiból, elmaradt Paks II. tőkeemelése és a lakástámogatásokra is 40 milliárddal kevesebbet költ a tervezettnél az állam. Az átcsoportosítások között mazsoláztunk.

Többe kerül a Tatabányára tervezett 3500 fős sportcsarnok, mint amennyit a megyeszékhely teljes éves bevételként számolt 2017-re. A létesítmény 15,2 milliárdos árából másfélszer ki lehetne fizetni a város idénre elővetített költségvetési hiányát.