K-Monitor Adatbázis

Utolsó kétségbeesett próbálkozás volt ez arra, hogy továbbra is a fideszes haver üzemeltethesse a kávézót, de az ellenzék megakadályozta.

Az ingatlanjait egyébként is dinamikusan értékesítő IX. kerületi önkormányzat 2015 őszén úgy gondolta, hogy eladná a Balázs Béla utca 24–28. közötti hatalmas blokkot. Az ingatlanokon rosszabb állapotú, de szép, alacsony bérházak sorakoztak, amiket a kerületi szabályozási terv védendő értéknek javasolt (a Fiatal Műemlékvédők Egyesületének képein még látszik a legtöbb homlokzat). Pont elég rossz a piaci helyzet Az önkormányzat ennek ellenére inkább el akarta bontatni a házakat és eladni ezeket a telkeket. Ami teljességgel a saját döntési hatáskörük – ha teljesen új házakat akartak oda, megtehették. Ehhez 2015. november végére értékbecsléseket készítettek az ingatlanokra, a két külön értékbecslőjük 424 millió és 465 millió forintra értékelte a telkeket (bontás után). Úgy már csak 114 és 160 millió forintos árat kalkuláltak a telkekre, ha a vevő kötelezettsége a bontás.

44 év után jutott első osztályba szombathelyi kézilabda klub, de nem tudnak a városban játszani, mert a Haladás bérli a két éve átadott sportkomplexumot. A két klub vezetője ugyan leült július elején tárgyalni, de egy korábbi, vitatott tartozás miatt nem sikerült megegyezniük. Puskás Tivadar fideszes polgármester levélben teremtette le a szombathelyi Fidesz alelnökét, hogy miért nem tartja be a közgyűlési határozatot, Gál viszont széttárja a kezét, szerinte nem rajta múlik az egyezség.

Kin múlik, hogy Bayer Zsolt, Habsburg-Lotharingiai Mihály, vagy éppen Palkovics László bérelhet lakást fillérekért a Várban? Van-e esélye egyszerű földi halandóknak is önkormányzati bérlakáshoz jutni? Miért nyithat egy cég hotelt önkormányzati lakásokban? Itt a Negédes otthon második része a Várkerületből!

Az önkormányzati bérlakások eredetileg a rászoruló emberek lakhatását szolgálták, a Vár bérlakásait viszont ezekben az esetekben nem szociális szempontok alapján ítélték oda. A jelenleg hatályos helyi rendelet alapján a csekély, szociális lakbér mellett létezik az ennél valamivel magasabb, úgynevezett költségalapú lakbér is, amire előszeretettel hivatkoznak is az érintettek, amikor egy-egy ügylet kibukik. Ahogy a legtöbb ingatlanügyletnél az is megjelenik magyarázatként, hogy az önkormányzati vagyon körébe tartozó, sokszor lelakott vagy nem korszerű lakásokra költeni kell, és a bérlő saját pénzen végezte el a felújítást, átalakítást.

Június 28-án megnyitott az április vége óta felújítás miatt zárva tartó Csepeli Strandfürdő. A munkálatok nem fejeződtek be a megnyitóra, a területen konténeröltözők és feltúrt részek vannak. A csepeli önkormányzat szerint a csúszás miatt a kivitelező a hibás, a megbízást elnyerő Intech Kft. viszont a XXI. kerület vezetésére mutogat. A felújítást most a helyi vagyonkezelő, a Csepeli Városgazda Közhasznú Nonprofit Zrt. fejezi be.

Feljelentést tesz a rendőrségen a Párbeszéd I. kerületi képviselője, miután a Budavári Önkormányzat még áprilisban lemondott egy több százmillió forintot érő vári műemléképület elővásárlási jogáról Orbán Viktor miniszterelnök veje, azaz Tiborcz István javára. V. Naszály Márta a Karácsony Gergely főpolgármester-jelölttel tartott közös sajtótájékoztatón jelentette be, hogy hűtlen kezelés és károkozás gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen tesz feljelentést. Szerinte ugyanis a Fortuna utcában található ház méretei és az az összeg (370 millió forint – a szerk.), amennyiért a vevő megvehette az ingatlant az önkormányzat döntése után, feltűnő aránytalanságban áll a várban található ingatlanokhoz képest.

Hogyan lehet olcsó vári műemléklakáshoz jutni? Mennyibe is kerül valójában egy vári lakás? Tényleg csak gazdag potentátok számára elérhető mindez? Mi a valós helyzet a Várban? – ezekre a kérdésekre válaszolok az írásomban

Másfél milliárdot ad a kormány Szolnok városának, hogy 2020 júniusáig működtetni tudja azokat a sportklubokat és ingatlanokat, amelyeket a milliárdos Nyerges Zsolt adott át ingyen az önkormányzatnak.

Az egységes fővárosi parkolási rendszer minden önkormányzati választási kampányban előkerül. Az érv egyszerű: egységes szabályok, összfővárosi bevételből összfővárosi közlekedéspolitika. De valóban így van-e? Megnéztük a helyzetet onnan, ahonnan eddig még senki: a kerületek szempontjából.