K-Monitor Adatbázis

Cikkünk megjelenését követően érkezett meg Belváros-Lipótváros önkormányzatának közleménye az üggyel kapcsolatban. Ebben azt írják, hogy mivel az önkormányzati képviselő-testület nyolc évvel ezelőtt úgy döntött, hogy a befektető kizárólag mélygarázst építhet, a telek fölé nem építhet semmit, maradnia kell a játszótérnek, a befektető pedig ezt nem hajlandó figyelembe venni, az önkormányzat kénytelen a kisajátítás mellett dönteni.

Pénteken lezárták a belvárosi Bástya utcai óvoda udvarát, a tulajdonos parkolót akar rajta üzemeltetni. A szülők felháborodtak, hiszen egyrészt az ő pénzükön újult meg az udvar, másrészt a gyerekek így udvar nélkül maradtak. Az ügy hátterében egy 2008-as telekügylet áll. Az önkormányzat egyszer már ígérte a helyzet rendezését, ám ezt az ígéretét nem tartotta be.

A csatornapénzek visszaköveteléséért folytatott küzdelmekben két Pest megyei településen a helyi civilek már eddig is részsikereket könyvelhetnek el: valamennyit visszakaptak az uniós és nemzeti támogatás révén csaknem teljesen feleslegesen befizetett önrészből. De nem elégednek meg ennyivel, több pénzt akarnak visszakapni.

Az Állami Számvevőszék befejezte az Országos Roma Önkormányzat utóellenőrzését, ami a korábbi ellenőrzés javaslatainak hasznosítására készített intézkedési terv végrehajtását értékelte. Az utóellenőrzés alapján az intézkedési tervben foglalt feladatok jelentős részét az Országos Roma Önkormányzat nem hajtotta végre, így nem volt biztosított a közpénzekkel való felelős, elszámoltatható, átlátható és szabályszerű gazdálkodás – derül ki az Állami Számvevőszék közleményéből.

Hiányzik a pénz a hódmezővásárhelyi babakötvény mögött álló önkormányzati alapítványból – állítja Márki-Zay Péter polgármester.

Hétpróbás politikai kalandorokhoz vezetnek a szálak az Átlátszó által korábban bemutatott dunakeszi hulladéklerakó ügyében. Előző cikkünk hatására a fideszes vezetésű Dunakeszi új szerződést kötne az üzemeltetőkkel, szigorúbb feltételekkel, mint eddig.

Információink szerint lemondott tisztségéről Rácz-Racker Viktória, a Haladás Sportkomplexum Fejlesztő Noprofit Kft. ügyvezetője. Döntését nem indokolta, de úgy tudjuk, a háttérben a stadion üzemeltetése körüli zűrzavar áll.

Noha a Belügyminisztérium évekkel ezelőtt körlevélben hívta fel a figyelmet az állampolgárok pénzét jogellenesen elherdáló víziközmű-társulatokra, mostanában a zavar jeleit lehet észlelni a csatornaberuházások szakmai felügyeletét ellátó vízügyi igazgatóságoknál. Az egyik igazgatóság hallgat, amikor arról kérdezzük, hogyan emelkedhetett meg egyik pillanatról a másikra egy beruházás végösszege milliárdokkal. A másik ugyanakkor teljesen átláthatóvá tette jogalkalmazó tevékenységét egy precedens értékű törvényességi ügyben.

Mindenki örül Cegléden: a héten „hivatalosan is birtokba vehették a gyerekek az új játszóteret” – ahogy a városi tévé tudósítása mondja. Persze vannak lakossági észrevételek, hogy hogyan lehetne még jobb, ami jó, például lehetne kerítés a játszótér körül, de az illetékesek orvosolni fogják, a végén még elégedettebb lesz mindenki.

Évek óta alapszabály-ellenesen működik a tárnoki csatorna-beruházást finanszírozó vízi-közmű társulat. Ez a szakmai ellenőrzést folytató vízügyi hatóság vizsgálata nyomán derült ki. Azt sem tudni, hogy a több százmillió forintot kitevő lakossági hozzájárulásokat beszedő és kezelő társulat 2008 és 2012 között tartott-e egyáltalán küldöttgyűléseket. Megsértették az előírásokat akkor is, amikor a polgármestert beválasztották a társulat intéző bizottságába – olvasható a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság egyik hivatalos iratában.