Bár az országban egymás után halasztják el a különböző állami beruzásokat, úgy tűnik, az évi 130 milliárd forintból gazdálkodó közmédiának egyelőre nem kell spórolnia. Korábban közel nettó félmilliárd forintért új kapukat szereltettek be a Kunigunda úti gyártóközpontba, majd 30 millióért kerestek fizető tapsolókat, most pedig a Rádió 1 és a Kossuth 2 nevű stúdiókat fejlesztik 154 millió forintért. Sőt, a közpénzből működő MTVA-nak még földgázra is futja.
Hiába folyt be 11 milliárd forintnyi osztalék az államtól kapott részvények után a Mathias Corvinus Collegiumot fenntartó alapítványhoz, a tavalyi évet majdnem 9 milliárdos veszteséggel zárták, ami az előző évinek a százhúszszorosa.
Miközben a két éve dühöngő világjárvány miatt alig-alig akadnak már rendezvények, az állam több tízmilliárd forint értékben bízta meg az Antenna Hungáriát szervezési feladatokkal. Ezeket aztán a cég el sem végzi, hanem továbbpasszolja Balásy Gyula érdekeltségeinek.
Jól emlékezhetünk, mi lett az öt évvel ezelőtti vizes világbajnokság olcsóságáról szóló ígéretekből: folyamatos, néha napi szintű drágulás, az elsőként bemondott ár nagyjából ötszöröse a végére, egy gyenge hónap a magyar turizmusban, de látványos vb. Most az infrastruktúra készen áll, és a szervezők ígérik, olcsó lesz a rendezvény. Átnéztük a 2017-es és a mostani költségeket, és arra jutottunk, Magyarország képes lenne arra, hogy olcsón rendezzen vizes vb-t, a kérdés az, hogy tényleg ez lesz-e a cél.
Többek között ezt írta:
261 ezer jegyet se adtak el az 555 ezer belépőnek, így elég sok lehetett a kedvezményes csoportos és családi jegy. Ráadásul 31 európai ország nyugdíjasai és diákjai is jogosultak voltak az 50%-os kedvezményes jegyre. Egyetlen magyar látogatótól sem sajnáljuk ezt a kedvezményt, de jól látszik, hogy a valódi jegybevétel a 2%-ot is nehezen érhette el.
A budaörsi repteret is üzemeltető családi céget 20 millióval támogatta meg augusztusban a Szerencsejáték Nonprofit Kft., amelytől megkapta a szokásos évi 150 millióját a zongorista Havasi Balázs más állami forrásokból is bőkezűen pénzelt vállalkozása is.
A járványvédelmi tartalék egy jó része a járványhoz legfeljebb érintőlegesen kapcsolódó tételekre ment el, ráadásul még a zárszámadás alapján is áttekinthetetlenül, egyedi, nem nyilvános döntések alapján. A rendkívüli kormányzati intézkedések tartalékából nagyrészt egyáltalán nem rendkívüli kifizetések történtek, a gazdaságvédelmi alap pedig nagyrészt a normál működést finanszírozta, például a Budai Vár átépítését.