A whistleblowinggal foglalkozó összeállításunkban minden hónapban szakértők válaszolnak a K-Monitor, illetve olvasóink kérdéseire. Sorozatunk hatodik részében Dr. Viszló László munkajogi szakértőt kérdeztük a munkajogi gyakorlatról a korrupció elleni fellépés kapcsán.
A Göbölyös József "Soma" Alapítvány pályázatot ír ki tényfeltáró, valamely magyarországi társadalmi, illetve
gazdasági visszásságra fényt derítő, megjelent vagy még publikálatlan írás szerzője/szerzői számára. Határidő: november 30.
A vörösiszap-katasztrófában érintett Mal Zrt. privatizációs szerződéseinek kiadását kérte az iszapömlést követően az [origo]. A vagyonkezelő közel három hete nem tudta eldönteni, betekinthetünk-e a szerződésekbe, ezért az adatvédelmi ombudsman állásfoglalását kérte.
Az Alkotmánybíróságnak (Ab) és a jogállamiságnak is súlyos károkat jelent az a javaslat, amellyel Lázár János állt elő órákkal azután, hogy az Ab kimondta: alaptörvénybe ütközik a kétmillió forintnál nagyobb végkielégítéseket sújtó 98 százalékos különadó.
Az Alkotmánybíróság szerint a jó erkölcsbe ütköző végkielégítések megadóztatásával nincs gond, az [origo] által megkérdezett jogászok szerint viszont az korántsem egyértelmű, hogy hol van a jó erkölcs határa. Az indoklásban feltűnő "jó erkölcsbe ütközés" fogalma kulcsszerepet játszott a Tocsik-perben is.
Lehetséges, hogy egy 25 éves egyetemista fog dirigálni az ország egyik legbefolyásosabb menedzserének, Kocsis Istvánnak? Könnyen előfordulhat, a budapesti tömegközlekedési rendszer átalakítása ugyanis az [origo] információi szerint abba az irányba halad, hogy a fiatal Vitézy Dávid vezetésével felálló új szervezet alá kerül a Kocsis vezette BKV.
Két mamutcég fogja össze a jövőben a budapesti önkormányzati vállalkozások működését, ha a fővárosi közgyűlés szerdán elfogadja Tarlós István javaslatait, aki már egy sor cégvezető kirúgását is bejelentette. Milyen lesz az új céges berendezkedés, és miért kell menniük az eddigi vállalatvezetőknek?