K-Monitor Adatbázis

Hamarosan nyoma sem maradhat a miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető Elios-botrány egyik legfontosabb cégének, a Sistrade Kft.-nek. A társaság ugyanis április 1-jén a jogutód nélküli megszűnés mellett döntött. Így a cég mintegy bő két hete már egyszerűsített végelszámolás alatt van. A Sistrade Kft. - amellyel szemben az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelentésében konkrét vádiratot fogalmazott meg - korábban 62 településen üzemeltette a közvilágítási rendszert, de az Elios-botrány óta ez a szám folyamatosan csökkent. Tavaly márciusban már csak Pécs, Gyula, Zalaegerszeg, Tatabánya és Csépa nevű településen világított tovább a Sistrade, amelynek tulajdonosa Hamar Endre ügyvéd. Augusztusra már csak Pécs maradt, ami hazai pálya, mert ez a cég székhelye.

Lassan elülnek a botrány hullámai a Tiborcz István cégének többmilliárdos bevételt hozó Elios-ügy körül[1], főhősünk vagyona pedig a polgári jog előírásainak is megfelelni látszó ingatlanbefektetések formájában halad a kifehéredés útján. Mielőtt végképp a feledés homálya borítaná be e sajátosan magyar eredeti tőkefelhalmozás történetét, szögezzük le: jó okunk van azt gondolni, hogy a miniszterelnök vejének vagyona az Elios Zrt. közvilágítás-korszerűsítési projektjei kapcsán a bűnszervezeti elkövetés jegyeit is magán hordozó költségvetési csalás és egyéb bűncselekmények sorozata segítségével növekedett. Az pedig, hogy ezt a nyilvánvalónak látszó bűncselekményt nem derítették fel, és az elkövetők egyikét sem vonták felelősségre, kizárólag annak köszönhető, hogy a nyomozást végző Nemzeti Nyomozó Iroda szabotálta a nyomozást, az eljárást irányító és felügyelő Pest Megyei Főügyészség pedig asszisztált ehhez, ami nehezen minősíthető másnak, mint hivatali visszaélésnek és bűnpártolásnak. Az alábbi hosszú cikkben ezt a három állítást fogom igazolni.[2]

Szlovákiában 2015 márciusában rendelte el a gazdasági miniszter a települések közvilágításainak modernizációját. A közvilágítás témájában kiírt szlovákiai tendereken olyan cégek is elindultak, amelyek személyi hálója kapcsolódik a Tiborcz Istvánhoz köthető magyarországi Elios cégbirodalomhoz. A magyarországi Elioshoz köthető szlovákiai cégek a helyi közbeszerzési pályázatokon a magyarországihoz hasonló korrupciós praktikákkal nyerték el a munkát. A szlovák hatóságok nemcsak vizsgálódnak, de büntettek is. A szlovákiai Közbeszerzési Hivatal (ÚVO) 2017 augusztusában megvizsgálta a közbeszerzési pályázatokat, majd a településeket megbüntette a versenytársak kiszórásának indoklása miatt. Az ÚVO 2018 áprilisában büntetőfeljelentést is tett az ügyben a szlovák Legfelsőbb Ügyészségnél. Az esettel a szlovákiai Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) is foglalkozik.

Magához tért az Elios, és a köré szerveződött holdudvar ugyancsak szépen gyarapszik. Horváth Dezső SMHV Kft.-je az OLAF-vizsgálat óta majd megduplázta az árbevételét.

Magához tért az Elios, és a köré szerveződött holdudvar ugyancsak szépen gyarapszik. Horváth Dezső SMHV Kft.-je az OLAF-vizsgálat óta majd megduplázta az árbevételét.

Érden először sürgősen, közbeszerzés nélkül lett a Grep a közvilágítás üzemeltetője. Aztán közbeszerzéssel nyertek, de a végeredmény eléggé elfuserált lett: beltérre optimalizált, megbuherált lámpa került kültérre. Úgyhogy Érd inkább kicserélte még egyszer a lámpáit. Az újabb, másfél milliárdos közbeszerzésen valahogy csak a Grep indult. A korábbi hibákat pedig egy cégtemetősre bízott cégre kennék. Érd azóta már újra kiírt egy közvilágítási közbeszerzést, ismét egy szereplő indult: a Grep.

Uniós szintű botrány lett a magyar utcák méregdrága LED-lámpás betelepítéséből, de lehet hozzászokni a még sokkal drágább megoldáshoz, a napelemes lámpához.

Öt év börtön – ennyit kockáztat, aki összebeszéléssel megbundáz egy közbeszerzést. Ha bűnszervezetben teszi, akkor még ennél is többet. Mi kevés híján száz olyan közbeszerzés adatait néztük át, ami az Elios Zrt. győzelmével végződött, és jónéhány olyan céget találtunk ezekben, amelyek konzorciumi partnerként, versenytársként és alvállalkozóként is megjelentek az Elios által megnyert tendereken. Az Eliossal együtt menetelő vállalkozások között az ágazat nagy múltú szereplői éppúgy felbukkannak, mint NER-barát kurzuslovagok. Nem állítjuk, hogy az összes érintett cég részt vett a közbeszerzések körüli visszaélésekben: azt elvileg a nyomozó hatóságok feladata lenne kideríteni, hogy ki vett részt tudatosan a közpénzszivattyúban.

Az Elios pályázataiban az a legmeglepőbb, hogy mennyire hanyag és átlátszó módszerekkel csaltak. Összeszedtük az öt legátlátszóbb trükköt, ami igazán szemet szúrhatott volna valakinek idehaza is. A hévízi esetben például a másik két pályázó ajánlata mind a 48 költségvetési tételben pontosan ugyanannyival volt drágább az Eliosénál.