language

Személyek:

Gulyás Gergely highlight_off
Orbán Viktor highlight_off

Gulyás Gergely

Gulyás Gergely 1981-ben született Budapesten, magyar jogász, szakpolitikus. 2010-től a Fidesz országgyűlési képviselője, frakcióvezető-helyettese, majd 2017–2018 között frakcióvezetője. 2014 májusától 2017 októberéig az Országgyűlés alelnöke. 2018-tól a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

2021 óta volt egyetemének, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen való tudásközpont létrehozásáért felelős alapítványnak, a Makovecz Campus Alapítványnak felügyelője.

Orbán Viktor

Orbán Viktor (Székesfehérvár, 1963. május 31. – ) magyar jogász és politikus. 1998-tól 2002-ig, valamint 2010 óta Magyarország miniszterelnöke. Nős, felesége Lévai Anikó jogász. Öt gyermekük született: Flóra, GáspárRáhelSára és Róza.

Orbán Viktor 1987-ban szerezte meg jogi diplomáját az ELTE-n, ahol hallgatóként alapító tagja volt a Jogász Társadalomtudományi Szakkollégiumnak (1988-tól Bibó István Szakkollégium). 1984-ben részt vett a szakkollégium társadalomelméleti folyóiratának, a Századvég megalapításában, amelynek egyik szerkesztője lett. 1988-tól a Soros Alapítvány támogatásával működő Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa volt, majd 1990-ig, az országgyűlési választásokig a Soros Alapítvány ösztöndíjával tanult Oxfordban.

Az 1988-ban megalakult Fidesz alapító tagja és 1989-ig szóvivője. 1988-1989-ben a párt országos választmányának tagja. 1989 nyarán az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjában és plenáris üléseken képviselte pártját. 1989-ben a Nagy Imre újratemetésén mondott beszédével vált országosan ismertté: beszédébenszabad választásokat és az orosz csapatok kivonulását követelte.

1990 óta országgyűlési képviselő, 1993-ig a Fidesz frakcióvezetője. 1992-2000 között a Liberális Internacionálé, 2003-2012-ig az Európai Néppárt, 2021-től aCentrista Demokrata Internacionálé egyik alelnöke. 1993-tól a Fidesz végrehajtó bizottságának tagja, 1993-2000 között, illetve 2003 óta a Fidesz elnöke. Az 1994-es országgyűlési választásokat követően az Országgyűlés Európai Integrációs Ügyek Állandó Bizottságának az elnökeként, majd az 1996-ban megalakult Új Atlanti Kezdeményezés (New Atlantic Initiative) magyar nemzeti bizottságának vezetőjeként is tevékenykedett.

1998-ban, 2010-ben, 2014-ben, 2018-ban és 2022-ben vezetésével a Fidesz megnyerte az országgyűlési választásokat. Első kormányának legfontosabb intézkedései közé tartozik a családi adókedvezmény bevezetése, a diákhitel, a fiatalok otthonteremtésének támogatása, a Széchenyi Terv megalkotása, illetve kiemelt jelentőséggel bír az ország 1999-ben NATO-hoz való csatlakozása. 2011-ben bevezette a határon túli magyarok számára az egyszerűsített honosítási eljárást, valamint új alkotmány került elfogadásra Alaptörvény néven. 2013-ban létrejött a Munkahelyvédelmi Akcióterv és a többlépcsős rezsicsökkentés. Harmadik kormányzata alatt bevezetésre került a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK), elindult a Modern Városok Program. A 2015-ös migrációs válság idején kormánya kiépíttette a déli határzárat, életbe léptette a jogi határzárat. Negyedik kormányzata idején látott napvilágot a kettő vagy többgyermekes családokat támogató Családvédelmi Akcióterv.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [14]  Oldalak:   1 2   >  >>

5,5 millió forintba került Orbán Viktorék bécsi luxuséjszakája tavaly júliusban

Hosszas várakozás után végre megkaptuk a Külügyminisztériumtól, hogy mennyibe került Orbán Viktor miniszterelnök és közel 40 fős kíséretének bécsi luxusútja tavaly júliusban. Bár Bécs csupán néhány óra autóút Budapesttől, Orbán és kísérete kint töltött egy éjszakát az osztrák kancellárral való rövid megbeszélés miatt. Ez meglehetősen drága döntés volt: a külügytől kapott adatok szerint a miniszterelnöki delegáció két ötcsillagos hotelben aludt, és a szállásköltség 5,5 millió forint közpénzbe került.

Hiába a válság és az infláció, már Orbánéknak is van megtakarításuk

Viszonylag rövid időn belül adtak le ismét vagyonnyilatkozatot a parlamenti képviselők és kormánytagok: a 2022-ben megválasztott országgyűlés, illetve az új kormány tisztségviselői megtették ezt legutóbb tavasszal és nyáron is. Most azonban a január 31-i határidő kötelezte őket erre. Már senki sem mondhatja, hogy Orbán Viktornak semmije sincs.

Minden harmadik külföldi útjára különgéppel repült Orbán Viktor

Összesen csaknem 380 millió forintba kerültek a miniszterelnök külföldi útjai 2020 januárja óta – tudta meg az rtl.hu. Orbán Viktor miniszterelnök a hivatalos tárgyalásokra minden harmadik alkalommal a „nem kormánygépként” használt, állami tulajdonban lévő Airbus A319-es géppel repült. A szállásokra 100 és 200 ezer forint között költöttek fejenként, de a miniszterelnök idei párizsi útján ennek többszörösét költötték erre.

A Külügyminisztérium 541 ezer forintos kiadást vallott be Orbánék bécsi luxusútjáról

Orbán Viktor miniszterelnök idén július végén Bécsbe utazott, ahol Karl Nehammer osztrák kancellárral tárgyalt. Orbánnal ment legalább 3 miniszter és a delegáció teljes létszáma nagyjából 40 fő volt. A miniszterelnök és kísérete az osztrák főváros egyik legdrágább szállodájában aludt a találkozó napján, de a kirándulás költségeit sem parlamenti, sem újságírói kérdésre nem árulták el. Adatigénylésünkre 90 nap hosszabbítás után annyit közölt a kormányzati utazásokat szervező Külügyminisztérium, hogy 541 ezer forint költség merült fel az úttal kapcsolatban – augusztus végéig. Amit esetleg később fizettek, az ebben nincs benne.

Legalább 80 millióba kerülhetett Orbán bécsi és amerikai látogatása

Három hónapos időhúzás után végre részleteket árult el a kormány Orbán Viktor nagy visszhangot kiváltó bécsi és texasi útjairól. A Magyar Hanghoz érkező adatok alapján több tízmillió forintot költhettek a protokolláris programokra.

Rogán 446 milliót, a legszegényebb államtitkár 4 milliót keresett tavaly

A kormány minisztereinek és államtitkárainak nyilatkozatot kell tenni vagyonuk mellett a jövedelmükről is. A személyi jövedelamadó- bevallás fő adatai 2021-ben azért érdekesek, mert számos új taggal bővült a kormányzat, így jól mutatják az adatok is, hogy kit és milyen kereseti szint mellől lehet a kormányzati szférába csábítani.

Nagy kérdés, hogy az uniós pénzt hozza, vagy a balhét viszi el Navracsics Tibor

Csak egy árnyékkormánytagot állított Orbán Viktor az uniós pénzek megszerzéséért, vagy tényleg teljesen újrastrukturálná az Európai Uniótól várt, több esetben ma még visszatartott források hazai elköltésének felügyeletét? Mi lesz a szerepe a kormányzati üstökhöz visszatérő Navracsics Tibornak, és mi a szintén tapasztalt újonc Lázár Jánosnak abban, hogy Magyarország hozzájusson az elsősorban korrupciós aggályok miatt eddig haza nem hozott támogatásokhoz? Megnéztük, hogyan alakul az új kormányzati struktúra az uniós kapcsolatok és elsősorban a jogállamisági aggályok eloszlatása szempontjából.

Megindítja a jogállamisági mechanizmust az Európai Bizottság a magyar kormánnyal szemben

A – régi, új – kormány nem tett, illetve ígért érdemi lépéseket az uniós pénzekkel való magyarországi visszaélésekkel szemben. Várható volt, mégis súlyos csapás lehet ez a koronavírust, illetve az orosz agressziót megszenvedő magyar gazdaságnak. Az Európai Bizottság komolyan aggódik amiatt, hogy Magyarországon sérülnek az Európai Unió pénzügyi érdekei, miután felelősségre vonás nélkül maradtak konkrét korrupciós aggályok. A Bizottság korábbi közlése szerint elsősorban a közbeszerzésekkel és az igazságszolgáltatási szervek – például az ügyészség – független működésével kapcsolatban fogalmazott meg kérdéseket és kifogásokat abban az adminisztratív levélben, amelyet tavaly küldtek az Orbán-kormánynak.

A kormány rendeletben írta felül a bírósági ítéletet arról, ki engedheti be a kórházakba a sajtót

A Fővárosi Törvényszék január 27-én kimondta, hogy az Emmi jogtalanul utasította ki a Telexet és a sajtót a kórházakból. A jogerős döntés alapján nem a minisztérium, hanem a kórházigazgatók hatásköre arról dönteni, hogy kit engednek be az intézménybe. Ezt a döntést változtatja meg az új rendelet. Pár nappal a Telex pernyerése után a kormány rendeletben írta felül a bírósági ítéletet. Mégsem a kórházigazgató lesz az, aki eldönti, hogy beléphet-e az intézménybe tudósítani a sajtó – jelent meg a Magyar Közlöny legfrissebb számában.
Találatok: [14]  Oldalak:   1 2   >  >>