K-Monitor Adatbázis

Az Orbán-kormány 2012 szeptemberében törvénybe iktatta, hogy 2013 közepétől csak azok árulhatnak cigarettát, akik erre engedélyt kapnak. A koncessziókat botrányos tenderen osztották ki: hamar kiderült, hogy az engedélyek nagy részét a kormánypárthoz így-úgy közelállók nyerték meg. Az Átlátszó most megvizsgálta, hogy azóta hogyan alakultak a nemzeti dohányboltok bevételei és tulajdonviszonyai. Azt találtuk, hogy míg a törvény célja szerint elvileg egy személy legfeljebb öt dohányboltot üzemeltethetne, a sokmilliárdos forgalmú üzemeltetői hálózatokba szerveződő dohányboltok végső tulajdonosai – betéti társaságok kültagjaiként – egyszerre több tucat trafikban is érdekeltek lehetnek.

Az utóbbi néhány évben jócskán megszaporodtak a CBA vezetőségéhez köthető vállalkozásokban a külföldi, elsősorban Svájcban bejegyzett cégek. Mára elmondható, hogy a vezetők többségének az érdekeltségi körében van olyan társaság, ahol a tulajdonosi lánc végén ismeretlen hátterű külföld vállalkozás áll.

Különböző módon emlékeznek a csempészési ügybe keveredett Egymásért Egy-Másért Alapítványhoz fűzödő kapcsolatukra a CBA-csoporthoz tartozó vállalkozások vezetői, akik több százmillió forintot adtak a szervezetnek. Az egyik ügyvezető a négy évvel ezelőtti tanúmeghallgatásán arról beszélt, hogy az alapítvány visszautalt pénzeket a cégének, egy másik cégvezető pedig garanciát látott abban, hogy az Egy-Másértnak vannak nemzetbiztonsági kapcsolatai. A hvg.hu birtokába került vallomásokból az is kiderül, hogy a CBA-s cégvezetőket zavarták a 2006-os zavargások, az alapítvány pedig támogatta a rendőrséget, így a "célok találkoztak".