K-Monitor Adatbázis

Habony Árpád (Budapest, 1968. január 1.) magyar vállalkozó, politikai tanácsadó, 2006-tól Orbán Viktor személyes stratégiai főtanácsadója. 2022-ben az ország 12. legbefolyásosabb embere volt. Kétszer volt házas: első felesége Kaminski Fanny újságíró, Orbán Viktor sajtósa, videósa, második felesége Kapócs Zsóka modell, műsorvezető volt.

Miután Habony a 2010-es években számos vitatott ügyben érintett lett, Orbán Viktor tagadta, hogy hivatalos kapcsolat lenne a párt és Habony között. Ezzel szemben egyes fideszes politikusok vagy Tarlós István főpolgármester nem tagadták, hogy egyeztettek vele vagy tanácsot kértek tőle.

Habony 2015-ben Arthur J. Finkelsteinnel Nagy-Britanniában megalapította a Danube Business Consulting Ltd. politikai tanácsadó céget, melynek ügyvezetője –a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetői kinevezésééig– Lánczi Tamás, Orbán Viktor egykor beszédírója, a Figyelő főszerkesztője volt. Finkelstein 2017-es halála után a cég teljesen Habony tulajdonába került. A Danube Business révén Habony a V4 News Agency (V4NA) résztulajdonosa, ami egy szintén londoni székhelyű nemzetközi hírügynökség.

Habony Győri Tiborral közös cége, a Modern Media Group  Zrt. felelt a Lokál nevű lap kiadásáért, amiben főként kormányzati és a Szerencsejáték Zrt.hirdetései szerepeltek. Az MMG Zrt. 2019-ben beolvadt a Mediaworksbe.

2023 elején Habony tulajdonába került a Garinvest Zrt. harmada (a többségi tulajdonos továbbra is Garancsi István maradt), amely vállalathoz tartozik a Las Vegas Casino-csoport, ami öt fővárosi, valamint két online kaszinót működtet. Korábban Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter volt Garancsi tulajdonostársa – ebben az időszakban kapott 2056-ig érvényes kaszinókoncessziót a csoport.

Nézz utána!

• Habony Árpád kapcsolati hálója az aHálón

A külkereskedelem központjai, az úgynevezett kereskedőházak felügyeletére hozták létre 2012 végén a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.-t, amely a kezdetektől sorozatos botrányaival és hatékonytalan működésével keltette fel a figyelmet. Az elképzelés az volt, hogy a kereskedőházak a hazai kis- és középvállalkozások exporttevékenységének bővülését hozhatják, új üzleti kapcsolatokat teremtve, ami valóban fontos lenne, hiszen Magyarország rendkívül kereskedelem- és exportorientált ország. Az elmúlt évek azonban nem ezt bizonyítják: 2015-ben például 6 milliárd forint veszteséget produkáltak, előfordult, hogy egy országgal a kereskedelem éves volumene nem érte el a kereskedőházra való ráfordítás költségét. 

A rendszer nem volt átlátható, számos esetben felmerülhet a gyanú: csupán a csókosok vagyonosodását segítette elő a kezdeményezés. A török milliárdos üzletember, a Galatasaray ex-elnöke, Adnan Polat – aki egy Tiborcz-közeli ingatlanbizniszben is felbukkant – több milliárdnyi közpénzt kapott homályos célokra a tulajdonában lévő kereskedőházakon keresztül.

Az alkalmazottak között Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter futsalos barátai és Fidesz-közeli "szakértők" is felbukkantak, a kereskedőházak üzemeltetői pedig tipikusan nem rendelkeztek kellő tapasztalattal a külkereskedelem terén, nem volt értékelhető üzleti tevékenységük, ezért vélelmezhetően gyakran kormányzati hátszéllel nyerhették el az üzemeltetést. A kereskedőházakat üzemeltető állami társaság neve a Quaestor-botrány kapcsán is előkerült: bár sokáig titkolták, mennyi pénzt tartottak a Questornál a cég bedőlése előtt, azóta kiderült, 2013-ban két nap alatt 9,3 milliárd forintot utalt el a külügy cége a Quaestornak, a maradékot pedig a bedőlés napján vette ki a brókercégből a MNKH Zrt.

2018-ban jelentette be a kormány, hogy – az Adnan Polathoz köthető kereskedőház kivételével –  bezárja kereskedelmi kirendeltségeit és átalakítja a 2012-ben bevezetett kereskedőházi rendszert, amely összesen 9,3 milliárd forintos veszteséget termelt működése során. Az átalakítás részeként az MNKH Zrt. összeolvadt leányvállalatával, a fúzióból pedig a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Nonprofit Zrt-t hozták létre – élén a Mészáros Lőrinc-közeli Ligetfalvi Gáborral – amely a tervek szerint öt fókuszáltabb, úgynevezett Exportfejlesztési és Promóciós Központtal működne. A társaság átalakítása után kiderült, hogy annak pénzügyi-számviteli feladatellátásában és a vagyongazdálkodásában az Állami Számvevőszék szabálytalanságokat talált.