K-Monitor Adatbázis

Habony Árpád (Budapest, 1968. január 1.) magyar vállalkozó, politikai tanácsadó, 2006-tól Orbán Viktor személyes stratégiai főtanácsadója. 2022-ben az ország 12. legbefolyásosabb embere volt. Kétszer volt házas: első felesége Kaminski Fanny újságíró, Orbán Viktor sajtósa, videósa, második felesége Kapócs Zsóka modell, műsorvezető volt.

Miután Habony a 2010-es években számos vitatott ügyben érintett lett, Orbán Viktor tagadta, hogy hivatalos kapcsolat lenne a párt és Habony között. Ezzel szemben egyes fideszes politikusok vagy Tarlós István főpolgármester nem tagadták, hogy egyeztettek vele vagy tanácsot kértek tőle.

Habony 2015-ben Arthur J. Finkelsteinnel Nagy-Britanniában megalapította a Danube Business Consulting Ltd. politikai tanácsadó céget, melynek ügyvezetője –a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetői kinevezésééig– Lánczi Tamás, Orbán Viktor egykor beszédírója, a Figyelő főszerkesztője volt. Finkelstein 2017-es halála után a cég teljesen Habony tulajdonába került. A Danube Business révén Habony a V4 News Agency (V4NA) résztulajdonosa, ami egy szintén londoni székhelyű nemzetközi hírügynökség.

Habony Győri Tiborral közös cége, a Modern Media Group  Zrt. felelt a Lokál nevű lap kiadásáért, amiben főként kormányzati és a Szerencsejáték Zrt.hirdetései szerepeltek. Az MMG Zrt. 2019-ben beolvadt a Mediaworksbe.

2023 elején Habony tulajdonába került a Garinvest Zrt. harmada (a többségi tulajdonos továbbra is Garancsi István maradt), amely vállalathoz tartozik a Las Vegas Casino-csoport, ami öt fővárosi, valamint két online kaszinót működtet. Korábban Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter volt Garancsi tulajdonostársa – ebben az időszakban kapott 2056-ig érvényes kaszinókoncessziót a csoport.

Nézz utána!

• Habony Árpád kapcsolati hálója az aHálón

Kocsis István (Pusztavám, 1952. január 30. –) gépészmérnök, iparvállalati vezető.

Vegyipari gépészeti technikumban érettségizett, majd a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán szerzett diplomát 1976-ban. Egyetemi tanulmányai után az egyetem Gépelemek tanszékén dolgozott először tanársegédként, majd 1991-től rövid ideig a Gépszerkezettani Intézet adjunktusaként. Egyetemi évei alatt a dr. Münich Ferenc, majd Kármán Tódor Kollégium igazgatói tisztét is betöltötte 1985-től.

A rendszerváltás után ipari vezetői és iparpolitikai feladatokat kapott. 1991-ben a Fegyver- és Gázkészülékgyár (FÉG), Célgépgyár igazgatója, majd az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője, az iparért felelős helyettes államtitkára 1993-ig. 1993–1997 között az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság (ÁV Rt.), illetve az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV Rt.) vezérigazgató helyettese, majd vezérigazgatója. 1998-ban egy évig az RWE Energie AG, főosztályvezetője, 2000-ben az ÉMÁSZ igazgatója, 2001-ben az RWE-EnBW Magyarország Kft igazgatójává nevezik ki. 2002–2005 között a Paksi atomerőmű Rt. vezérigazgatója, majd 2005-től 2008-ig a Magyar Villamosművek Rt. vezérigazgatója. 2008-tól a Budapesti Közlekedési Zrt. vezérigazgatója. Erről a posztról 2011. szeptember 4-én közös megegyezéssel, azonnali hatállyal, végkielégítés nélkül távozott.

Kocsis István ellen a rendőrség büntetőeljárást folytatott a BKV vezérigazgatójaként aláírt egyes megbízási szerződések miatt. A büntetőeljárás az MVM belső vizsgálata, majd feljelentése alapján indult. Kocsis Istvánt emellett 5 év börtönbüntetést szabott ki a Kúria 2019-ben bűnszervezetben elkövetett sikkasztás és hűtlen kezelés miatt. A vád szerint Kocsis 2006 és 2008 között hat társával együtt indokolatlan szerződésekkel és felesleges befektetésekkel több mint 15 milliárd forint kárt okoztak az MVM-nek. Kocsis végül 2023 őszén, 3 év 4 hónap letöltése után szabadult a kecskeméti “parkettásnak” nevezett büntetés-végrehajtási intézetből.