K-Monitor Adatbázis

1967. július 20-án született Jászberényben. Nős, egy gyermeke született. 

1985-ben érettségizett. 1989-ben üzemmérnöki diplomát szerzett a Kertészeti és Élelmiszer-ipari Egyetem Élelmiszeripari Főiskolai karán Szegeden. 1998-ban a Kertészeti Egyetem Élelmiszer-ipari Kar menedzseri szakirányán szerzett mérnöki másoddiplomát. Nemzetközi cégeknél dolgozott vezető beosztásokban, jelenleg a Wirtass Kft. ügyvezetője és tulajdonosa. 

Már politikusi pályája előtt kiterjedt ingatlantulajdonra tett szert. 1998-ban belépett az MSZP-be. A Budapest XII. kerületi elnökség és az országos választmány tagja. A párt karitatív tagozatának ügyvezető elnöke. A 2002. évi országgyűlési választásokon az MSZP országos listájáról jutott be a Parlamentbe. 

A 2006. évi országgyűlési választásokon Budapesti területi listán szerzett mandátumot. 2006. május 30-tól a gazdasági és informatikai bizottság tagja. 

2006. decemberében Budapest főpolgármester-helyettesévé választották. Bírálói legtöbbször Leisztinger Tamás nagyvállalkozóhoz fűződő kapcsolatát kérik rajta számon.

2009 nyarán nyilvánosságra került BKV-s ügyek kapcsán az MSZP októberben felmondta a fővárosi MSZP-SZDSZ koalíciót és visszahívta Hagyó Miklós polgármester-helyettest is. 

A BKV körüli botrányok miatt 2010 februárjában az MSZP budapesti elnöksége kérésére lemondott fővárosi közgyűlési mandátumáról, visszalépett budapesti listás helyéről és az egyéni képviselőjelöltségtől is. Március elején a Balogh Zsolt a BKV egykori megbízott vezérigazgatója az ügyben terhelően nyilatkoztott Hagyóról. A volt főpolgármester-helyettes ezt követően MSZP-s párttagságát is felfüggesztette és a XII. kerületi szocialista alapszervezet elnöki pozíciójáról is lemondott. 

A nagymúltú baloldali napilapot 1877 májusában a Magyar Szociáldemokrata Párt lapjaként alapították. 1905-től kezdődően napilapként adták ki. A Horthy-rendszerben sajtóperek sokaságát zúdították az újságra, 1932-ben pedig betiltásra került. A II. világháború alatt hol működött, hol nem. A lap újraindítását 1945-ben Szakasits Árpád vezényelte és a Szociáldemokrata Párt központi lapja lett. 1948-ban az államosításokat követően a Népszava a szakszervezetek lapja lett, politikai véleményalkotásra nem volt lehetősége,a pártállam határozta meg a pédányszámot is. 1956 a Szociáldemokrata Párt visszavette a lap szerkesztését. A Népszavát 1957-64 között Kéthly Anna szerkesztette Londonban. A forradalom leverése után újra a szakszervezetek lapja lett a Népszava, amit a rendszerváltást követően privatizálták.

1994-ben a Fenyő János vezette Vico vállalatcsoport vette meg. Fenyő 1998-as meggyilkolását követően Fenyő özvegye a lapot eladta. Tulajdonosváltások hosszú sora után 2005-ben az MSZP közelébe került. A rendszerváltást követően a lap kiadója a Népszava Lapkiadó Kft. volt, jelenleg ezt a feladatot a XXI. század Média Kft. látja el 2016 óta óta. A Zrt.-t 2017-ben a Bécsben bejegyzett Horizont Handels und Industrie AG vette meg, mely Puch László MSZP-s pártpénztárnok érdekeltségébe tartozik. A napilapok piacának átalakulását követően a Népszava a legnagyobb példányszámú hazai politikai napilappá vált. 2019 áprilisában a Horizont AG eladta a Népszavát, az új tulajdonos Leisztinger Tamás egyik cége, a Proton Trade Zrt.