K-Monitor Adatbázis

Néhány nap alatt több, a debreceni BMW-gyárhoz kapcsolódó közbeszerzési eljáráson is a Mészáros Lőrinc közvetlen tulajdonában álló V-Híd Zrt. diadalmaskodott. Az állam az egymilliárd eurós beruházás infrastrukturális kialakítását 130 milliárd forinttal támogatja, ebből a mostani csomag csaknem 50 milliárdot tesz ki.

Hat ajánlattevő közül a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó V-Híd Építő Zrt. építheti meg a debreceni BMW gyárhoz tartozó vasút második ütemét, nettó 35 milliárd 456 millió forintért. A becsült ellenérték 24 milliárd 974 millió forint volt. A cég már egy 65 milliárdos vasúti projekten dolgozik a környéken.

A debreceni gázbeszerezés nemcsak azért érdekes, mert a város más településekhez képest olcsóbban jutott fűtőanyaghoz az MVM Next cégen keresztül. Az is figyelemre méltó, hogy a látszatversenynek tűnő gázbeszerzésre kiírt tenderen összesen két cég indult, a nyertes mellett a másik vállalat az eddig CBA-élelmiszerboltok üzemeltetésével foglalkozó Puerta Nánás Kft., amelynek egyáltalán nincs is gázkereskedői engedélye, ráadásul irreálisan magas árat adott.

Veres Margitot 2018-ban hivatali vesztegetés elfogadása miatt ítélték letöltendő börtönbüntetésre, ám szabadlábon várhatta ki, hogy az államfő döntsön a sorsáról. Minden jel szerint Áder János – mandátumának lejárta előtt – kegyelmet adott neki.

Bíróság előtt kell felelnie az állami szociális ellátásért felelős Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) volt csúcsvezetőjének – értesült lapunk. B. I. Zs. ellen korrupciós bűncselekmény feljelentésének elmulasztása miatt emeltek vádat. Vagyis a nyomozóhatóság szerint a volt főigazgató tudhatott bűncselekménygyanús ügyekről, de nem intézkedett feljelentésről.

Az Intelligence Online hírszerzési szaklap a leendő debreceni akkumulátorgyárat hozza példának arra, hogy jól illik a Kínai Kommunista Párt geopolitikai stratégiájába, amelynek a döntéseit a lap forrásai szerint Szijjártó Péter külügyminiszter és kínai kollégája telefonbeszélgetései alapján hozzák meg.

A holding üzleti érdekeire hivatkoznak. Eddig annyit lehet tudni, hogy egy ingatlanértékesítési előszerződésről van szó, amelynek aláírása után 10 nappal a város közgyűlése meg is szavazta a beruházási célterület értékesítését.

Nem hajlandó beszélni a kormány arról, hogy áll a nagy felhajtással beharangozott Nemzeti Oltóanyaggyár építése Debrecenben. A helyszínt látva túl optimistának tűnik Orbán Viktor korábbi ígérete, hogy az első, licenc alapján készülő vakcinák már december végén kikerülhetnek az üzemből. Ráadásul az sem világos, milyen oltóanyagot gyárthatnak: a magyarról nincs hír, a Szputnyikkal és a Sinopharmmal pedig sokat kockáztatna a kormány.

Továbbra sem lehet tudni, de egyre inkább sejthető, hogy mi lesz a Hajdúnánás külterületére tervezett, nagyjából 65 milliárd forintosra saccolt MotoGP-pálya sorsa. Az eredeti elképzelés szerint 2024-ben már versenyt rendeztek volna a területen, azonban a kormány májusi döntése egyes beruházások halasztásáról átírhatja ezeket a terveket. Erre utal a pálya miniszteri biztosának, Tiba Istvánnak egy júliusi nyilatkozata is, miszerint a háború miatt kialakult helyzet „átértékeli és felülírja” a beruházást. Beszéltünk az érintett földtulajdonosokkal, akik egyre kevésbé látják valószínűnek, hogy valaha is megépül a komplexum. A pályaépítésért felelős állami cég viszont úgy nyilatkozott az Átlátszónak, hogy a földek megszerzése után születhet döntés a projekt jövőjéről.

A terv szerint még idén elkezdenék a CATL akkumulátorgyárának építését.