Adott egy vidéki kisváros, egy kórház és annak krónikus osztálya, amit a városban csak elfekvőnek hívnak. Van ott egy orvos, pontosabban egy osztályvezető főorvosnő, aki a napi díjon felül pénzt szed a betegektől azért cserébe, hogy ne rakja ki őket a krónikus osztályról.
Néhány héttel azután, hogy sürgősségi császármetszéssel világra jött harmadik kisfia, ezt a felháborodott posztot tette közzé R. egy zárt, szüléssel kapcsolatos tapasztalatok megosztására létrehozott Facebook-csoportban. Bár a fiatal nő végül nem fizette ki az állítása szerint tőle követelt pénzt, nem hagyta nyugodni a megalázó eset emléke.
Bár az elmúlt években rengeteg törekvés irányult a hálapénz visszaszorítására, a hivatalos statisztikák szerint az egészségügyi dolgozóknak zsebbe csúsztatott összeg egyre nő, 2010 óta több mint a duplájára. Az idősek és a nők fizetnek a legtöbbet, a legvastagabb borítékokat pedig a kórházi orvosok kapják. A paraszolvencia a legnagyobb gondot a szülészeteken okozza, ahol szinte kötelező perkálni, és a legnagyobb összegek cserélnek gazdát.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) egyik kutatócsoportja által végzett felmérés szerint a többség, ha rajta múlna, még a hálapénz utólagos elfogadását is büntetné, ugyanakkor azt csak kevesen tudják, hogy a hálapénz műtét előtti elfogadása ma már bűncselekmény.
Bármilyen sok cikk is jelent meg, az országos hírű szívsebész elbocsátásához vezető valódi okokat nem ismerjük. Semmiképpen nem vonható kétségbe egy kórházigazgató joga ahhoz, hogy elbocsásson egy orvost, ha az etikailag elítélhető, a kórház belső szabályzatába vagy törvénybe ütköző dolgot tesz. Az elkövetett szabályszegés súlya azonban nem egyértelmű. A főigazgató súlyos jogi-etikai vétséget és adminisztratív mulasztásokat emleget, de sem a kórház, sem a beteg nem tett máig feljelentést az orvos ellen (feljelentést csak a betegek dokumentumainak nyilvánosságra hozatala miatt tett a kórház).
Egy orvos 160 ezer forintot kért egy ügyeletben elvégzett szülésért, pedig nem ő volt a fogadott orvos, és ezt azzal magyarázta, hogy a műtő bérleti díját és a műtőben lévő csapatot is meg kell fizetni. Az ilyen esetek miatt is nyilatkozta azt Velkey György, a Bethesda Gyermekkórház igazgatója a Magyar Nemzetnek egy hete, hogy az egészségügy rendszerébe kártékonyan beleivódott paraszolvenciától csak hosszú távú program révén lehet megszabadulni.
Immár csak három olyan uniós ország van, amely korrupciós szempontból rosszabbul teljesít Magyarországnál. Nem csoda, hogy a magyarok többsége szerint a korrupció mára az élet szerves részévé vált. Az eredmények egyelőre csak romlanak, javulás nagyon kevés területen látható.
A korrupció a rendszer jellemzőjévé vált és felülről vezérelt Magyarországon – jelentette ki Martin József Péter a Transparency International Magyarország (TI) ügyvezető igazgatója a szervezet éves korrupciós jelentését ismertető tájékoztatón. Szerinte köztes rendszerben élünk, azaz a hatalom nem nevezhető diktatúrának, de nem is jogtisztelő, a hazai korrupciós szint pedig ehhez igazodik.
Az átláthatóság hiánya bizalmatlanságot és bizonytalanságérzetet eredményez – mondta Kathrina Ramberg, a Norvég Nagykövetség képviseletvezető-helyettese a Transparency International Magyarország sajtótájékoztatóján. Az esemény apropója a 2016-os Korrupció Érzékelési Index (Corruption Perception Index – CPI) adatainak ismertetése volt, a kedden megjelent jelentésből pedig kiderült, hogya magyarországi korrupció úgy nő, mintha nem lenne holnap.
Becslések szerint évente 70 milliárd forintnyi hálapénz vándorol az orvosok zsebébe, csakhogy ez a hatalmas összeg nemhogy javít a betegek helyzetén, hanem tovább rombolja az ellátás minőségét. Elmagyarázzuk, miért.
