Az, hogy a Postapalota bútorozását a jegybankelnök fiának, Matolcsy Ádámnak az érdekeltségi körébe tartozó cég végzi el, esetlegesen etikai kérdéseket vethet fel, azonban ez nem indokolja büntetőjogi intézkedések megtételét, tájékoztatta a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) Vadai Ágnes DK-s képviselőt.
Tovább folytatódik a stadionépítés Magyarországon: ezúttal Nyíregyháza került sorra, ahol nettó 13,8 milliárd forintból épül a sportlétesítmény az Épkar Zrt. és a Nyír-Wetland Generál Zrt. kivitelezésében. A végösszeg azonban 19 milliárd is lehet, mert márciusban Orbán Viktor miniszterelnök ennyire emelte a stadionra fordítható keretet. Alvállalkozóként a Magyar Építő Zrt. is részt vesz a projektben.
MEGOSZTÁS
Tumblr Twitter Email
SZERZŐ
ERDÉLYI KATALIN
2021. 05. 11.
Módosítás2021. 05. 11.
KAPCSOLÓDÓ
8,3 helyett 9,5 milliárd forintért dolgozik Budapesten Mészárosék vasútépítő cége
A Huawei és több Mészáros-érdekeltség is alvállalkozó lesz a Budapest-Belgrád vasútvonal építésénél
75 milliárdos vasútépítési tendert nyert Mészáros Lőrinc cége
Mészáros Lőrinc cége beszállt a konzorciumba, a kormány milliárdokkal emelte meg a dél-balatoni vasútvonal felújításának költségét
31 helyett 51 milliárdba fog kerülni a Kelenföld-Százhalombatta vasútvonal felújítása
ÁTLÁTSZÓ BLOG
Kövess minket, vagy lépj velünk kapcsolatba!
A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. előzetesen nettó 6,9 milliárd forintra becsülte a munkát, de a V-Híd Zrt. ennek majdnem másfélszereséért, közel 10 milliárdért vállalta. A beruházás egy 100%-os támogatású, európai uniós projekt keretében valósul meg, vagyis teljes egészében az EU fizeti. Alvállalkozóként részt vesz a munkálatokban a Szíjj László tulajdonában lévő Duna Aszfalt Zrt. és a Mészáros Lőrinc testvérének tulajdonában lévő Híd-Tám Kft. is.
Több mint 400 lélegeztetőgépet ajándékozott el eddig a kormány abból a 16 ezerből, amelyet a járvány első hulláma alatt vásároltak. Az RTL Híradó összesítése szerint ez azt jelentheti, hogy a 300 milliárd forint közpénzből beszerzett gépek közül nagyjából 8 milliárd forint értékűt adott át a kormány ingyen más országoknak. Eladni még mindig nem sikerült egyetlen egyet sem.
Amikor az állam befektetésre kihelyez előbb 150 milliárd forintot, majd újabb 50 milliárd forintot, alapvető elvárásnak tűnik, hogy legalább azt elárulja, hogy kire bízott ennyi pénzt. Magyarországon ez nem így zajlik. Az MFB a többfordulós Krízis Tőkeprogram győzteseit nem árulja el, így mindenkiben csak erősíti a találgatást, miért kell szégyellni a végeredményt. Magyarországon létezik egy forma, a magántőkealap, amely intézményesítette a gazdaságban a rejtőzködést, az anonimitást. A befektetőnek innentől törvény adta joga, hogy elbújhat a struktúra mögött, és így birtokoljon ingatlanokat, cégeket, akár kiemelten fontos vállalatokat, bankokat, energetikai szolgáltatókat.
Már ez sincs jól, de az még kevésbé, ha az állam is előszeretettel töltögeti fel ezeket. Ami azonban végképp érthetetlen, hogy a következő történetben még az elemi tájékoztatást sem adja meg erről a nyilvánosságnak.
Hiába ígérték éveken át, nem valószínű, hogy megépülnek azok a börtönök, amelyeket még 2016-ban jelentett be a kormány, miután a strasbourgi bíróság 2015-ben a börtönzsúfoltság enyhítésére kötelezte a magyar államot. A meglévő büntetés-végrehajtási intézetek átépítésével ugyanis egyelőre lezárult a férőhelybővítési program. A több száz, jól fizető munkahely csak álom maradt az érintett településeken, pedig számos önkormányzat több tíz- vagy akár százmillió forintot áldozott a kijelölt területek közművesítésre. A munkavállalók jelentős része leszerelt, hiába fordítottak a képzésükre milliókat. Az államnak átadott területekkel az önkormányzatok egyelőre semmit sem kezdhetnek, tájékoztatást pedig nem kapnak. Ami viszont biztos: az átmeneti megoldást jelentő konténerbörtönökön a NER-cégek profitáltak, a teljes költségvetés pedig tíz évig nem nyilvános.
Váratlanul érte a távközlési és pénzügyi piac szereplőit a 4iG Nyrt. március végi közleménye: a korábban főleg informatikai fejlesztéssel-üzemeltetéssel foglalkozó vállalat egy előzetes megállapodás értelmében szeptember végéig megvásárolhatja a magyarországi Digi cégcsoportot a román RCS & RDS konzorciumtól. A megállapodásban nem is a 4iG részvétele a különös; a 2018-ban Mészáros Lőrinc érdekeltségébe, majd a „Mészáros jobbkezének” számító Jászai Gellért többségi tulajdonába került kormányközeli vállalat elképesztő ütemben és számos irányban terjeszkedik. Amióta felvették a Nemzeti Együttműködés Rendszerének ritmusát, szinte nincs olyan hét, hogy ne nyernének valamilyen többmilliárdos állami közbeszerzést, vagy ne jelentenének be egy-egy cégfelvásárlást.
Budafok-Tétényben az útfelújítási projekt legnagyobb részét a városfejlesztési iroda vezetője volt cégtársának (egyúttal rokonának) a cége kapta.
A kormánykedvenc i-Cell Mobilsoft Zrt. bevásárolta magát a CompuTrendbe, amely az államigazgatásnak, például az Államkincstárnak gazdálkodási szoftverprogramokat szállít – derül ki a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) honlapján közzétett tájékoztatóból.
