K-Monitor Adatbázis

A kormányfő már egyetlen személyen keresztül érvényesíteni tudja akaratát a legfontosabb állami cégek, köztük az ország egyik legnagyobb vállalatcsoportja, az MVM felett.

A magánkézben lévő kiadók azért mennek perre, mert szerintük az Oktatási Hivatal csak azért nem engedélyezi a tankönyveiket, mert nem állami kiadókról van szó. ert indít az Oktatási Hivatal ellen öt magánkézben lévő tankönyvkiadó, miután több tankönyvük esetében elutasították hosszabbítási kérelmüket.

Első alkalom lesz a mostani választáson, hogy egy nemzetiségi mandátumot is kiosztanak. Parlamenti képviselő lesz jó eséllyel a német nemzetiség listavezetője, Ritter Imre, aki történetesen a Fidesz tagja. Az Indexnek azt mondta, a nemzetiségeket akarja képviselni, nem fog pártpolitikai vitát folytatni, de nem akar ellenzéket sem játszani. Ugyanúgy fog szavazni, mint bármelyik másik képviselő.

Nagyon nekibátorodott Orbán Viktor az első kormányzása óta. Akkor még kisebb trükkökkel emelt ki százmilliárdokat a költségvetésből, szinte szégyenlősen egyengette családja gazdagodását, és csupán néhány famulusával kivételezett. Ma nagyban űzi mindezt, és ha megnyeri a választásokat, utána aligha vállal önkéntes mértékletességet.

Hamarosan a pulpituson látjuk az első, bírósági tapasztalat nélküli, a kormány köreiből érkező bírákat. A bírósági adminisztráció kormányhű vezetője egy ideje rutinszerűen blokkolja a neki nem tetsző vezetői pályázatokat, és magatartási kódexet is megpróbált bevezetni a bíróknak. Azoknak, akiknek nyíltan beszólogatnak a vezető kormánypárti politikusok, és akik egyre nyíltabban kritizálják a rendszert, sőt, perlik a nagyhatalmú, egyszemélyi vezetőt. Mi az úristen folyik a bíróságokon?

A kormány idén nyárra felszámolta a műemlékvédelem teljes intézményes-tudományos hátterét: amint arról korábban hírt adtunk, a többéves folyamat augusztusra befejeződött. Akkor számolták fel a Miniszterelnökség helyettes államtitkárságán belülre száműzött műemlékvédelmi tudományos részlegét, olyan abszurd módon ráadásul, hogy a művészettörténész szakembereket egy másik államtitkárságra irányítva nyolc általánossal végezhető munkára fogták: előfordult, hogy abc-sorrendbe rendeztettek velük neveket.

Saját akadémiájának „ajándékozta” a kormány az Építészeti Múzeumot és az örökségvédelmi gyűjtemények kezelésének feladatát, utóbbihoz pénzt és ingatlant is ad. De ez nem lehet dolga egy független köztestületnek.

A kormány most kiszivárgott új javaslata alapvetően megváltoztatná a bírók kiválasztását. A tervek szerint a közigazgatásban dolgozók, tehát például egy minisztériumi alkalmazott könnyebben kaphatná bírói kinevezést, mint egy bírósági titkár. Könnyen lehet, hogy kormányhoz közel álló emberek döntenek majd fajsúlyos jogi ügyekben. Úgy tűnik a magyar kormány megirigyelte a lengyelektől a bírói reformot.

Egy éve tombolt a nagy háború a takarékszövetkezeti szektorban. Aztán a tavaly júniusi földindulás óta látszólag lecsendesedtek a viharok. Valójában azonban nagyszabású átalakítások, integrációs lépések, fiókbezárások készülnek. Hol tartunk ma? Ezekről a kérdésekről tudtunk meg részleteket.

Egy hatályba lépő jogszabály alapján 2020-ban a jelenlegi 16 ezerről várhatóan ezerre csökken Budapesten az óriásplakátok száma, megugrik viszont az utcabútorokon elhelyezett hirdetések jelentősége. Természetesen megint olyan jogszabályról van szó, amely amellett, hogy rendet vágna a reklámpiacon, a kormány politikai érdekei szerint hoz hátrányba és előnybe cégeket. Simicska hirdetőoszlopait például ellehetetleníti az intézkedés. Ezzel szemben a JCDecaux plakáthelyein az elmúlt időszakban sok kormányzati hirdetés jelent meg.