Az elmúlt évek negatív fordulatait követően fellendülés várható a projektfinanszírozásban, az ingatlanprojektek támogatása terén pedig már most javuló tendencia észlelhető.
Együtt pózolt Szijjártó Péterrel, valamint a Fazekas Sándor agrárminiszter által kitüntetett, de nemrég letartóztatott Kiss Szilárd moszkvai lobbistával, tolta a kormány szekerét kereskedőház és vízumközpont ügyében, öntötte a fociba a pénzt, Győrben pár tízmilliárdos ingatlanfejlesztésbe fogott az a Tarsoly Csaba, milliárdos vállalkozó, akinek az érdekeltsége a Quaestor-csoport.
Pénzügyi tudatosságról, a bankok háztartásokban betöltött szerepéről, a lakáshitelekről és gyorskölcsönök veszélyeiről tart előadásokat budapesti és vidéki javító-nevelőintézetekben a Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdekképviseleti Egyesület (PITEE).
Úgy tűnik, a héten kiderül, hogy a paksi hitelfelvétellel kapcsolatban a kormánypártok milyen trükkel próbálják majd átugrani vagy megkerülni a saját adósságszabályukat, illetve blokkolni egy Paksról szóló népszavazást. Teljes sikerük mindenesetre egyik vonatkozásban sem várható.
A paksi bővítésre kötelezettséget vállaló orosz-magyar nemzetközi szerződés megerősítéséről és kihirdetéséről szóló parlamenti szavazás és a hitelfelvételről szóló múlt heti nyilatkozatok alapján eljutottunk odáig, hogy legalább már az látszik, hogy mi az a kevés, amit a kormány magától nyilvánossá akar tenni az évtized legfontosabb magyar állami döntéséről. Ideje tehát áttekinteni, hogy ezzel szemben mi lenne az, ami egy ilyen ügyben a nyilvánosságra tartozik. Egyelőre három perünk körvonalazódik.
Hogyan tud egy szürke, vélemény és valódi befolyás nélküli, nem túl dörzsöltnek tartott politikus százmilliókat felhalmozni? Kié a pénz? A sajátja, vagy csak őrzésre adták oda neki?
Soha ilyen terjedelemben és ennyire irányított tálalásban nem foglalkozott még az orosz sajtó magyar miniszterelnök moszkvai látogatásával, mint most az Orbán–Putyin-találkozóval – állítja Sz. Bíró Zoltán, az MTA BTK Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa.
A parlament kedden megszavazta a közérdekű adatok nyilvánosságát korlátozó rendelkezést. Eddig sem volt könnyű kiszedni állami cégekből, hogy mire mennyit költenek, mostantól egy gumiszabály is védi majd őket. A közérdekű adatokért indított perekből derült ki, hogy milyen lehetőségekhez jutottak például Simicska Lajos cégei.