Kulcsszavak: |
|
Lapok: |
Őrülten felpörgették a közbeszerzéseket tavaly
Áltálában nagyjából 1500-2000 milliárd forintnyi értékű közbeszerzés zajlik egy évben, tavaly viszont 3457 milliárd forintért írtak közbeszerzéseket, mondta Rigó Csaba, a Közbeszerzési Hatóság vezetője az MTI szerint a köztévén.
A magyar vasúton 9 milliárd forintot ér egyetlen perc
Rengeteg pénzt ölt a magyar állam az elmúlt tíz évben vasútipálya-fejlesztésekre, az utasok azonban mindebből keveset érzékelnek. Több százmilliárd forint elköltésével országos összesítésben egy óránál is kevesebb időt sikerült nyerni, igaz, a vonatoknak nagyobb sebességet lehetővé tevő rendszer kiépítése még folyamatban van. A felújítás nem véletlenül drága, brutális elmaradásból indulunk, ezért sok vonalat gyakorlatilag újjá kell építeni, és az autópálya-építések mellett ezek a beruházások is mágnesként vonzzák a korrupciót. A java pedig csak most jön, a következő négy évben négyszer annyi pénzt terveznek elkölteni a területen, mint az előző tíz évben összesen.
Mészáros Lőrinc esete a marhapogácsával
Mészáros Lőrinc alaposan berobbant az energetikába és Visonta életébe. Megvette a Mátrai Erőmű többségét, a szomszédos Geosol Kft. biomassza társaságot, illetve itt épít búzakeményítő gyárat is. És állítólag már a visontai biodízel-cég, a Zöldolaj BB is a felcsúti polgármester látókörébe került.
Csak kínai részvételű konzorciumok pályáznak a Budapest-Belgrád-vasútvonalra
Ahogy arról többször, több helyen, több szempontból körbejárva beszámoltunk: belevágunk Magyarország várhatóan messze legdrágább vasútépítésébe, a Budapest–Kelebia-vonal kétvágányúsításába és felújításába 750 milliárd forintért. Az egész gigaprojekttel persze több probléma is akadt már az elejétől fogva, például, hogy a két város között egyetlen nagyvárost se érint a felújítás, ráadásul érthetetlenül drágán akarjuk megépíteni, pedig még csak egy árva folyó vagy domb sincs a környéken, de még az a cél sem nagyon áll, hogy miután a kínai Cosco cég megszerezte a pireuszi kikötőt, a mi vasútfelújításunknak is köszönhetően Pireuszból gyorsabban jussanak el az áruk Kelet-Közép-Európába, hiszen maga a cég mondta, hogy nagyjából mindegy nekik. Varga Mihály még bedobott egy mentést: azért kell, hogy megvámolhassuk a kínaiakat.
Közpénzmilliárdok égnek el gagyi magyar popkoncerteken
Miközben ömlik a tao-pénz Felcsútra és a magyar fociba, a milliárdok árnyékában meghúzódik a kultúratámogatás, azon belül is az előadó-művészeti tao. Ez az évi 20-30 milliárd forint elenyésző ahhoz képest, amennyit Orbán Viktor kedvenc sportjára költenek a cégek, de még így is akadnak olyan vállalkozások, amelyek évek óta kihasználják a rendszer hibáit, és súlyos százmilliókat húznak le az államról és az emberekről. Ha eddig nem tudta, miért zenél minden jött-ment tehetségkutatós szimfonikus zenekarral, akkor most garantáltan meg fog világosodni.
75 milliárdot oszt szét az MFB, indul a tülekedés
Több mint 75 milliárd forintot oszt ki a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) egy újabb, de még mindig nem az utolsó Jeremie-körben. Mivel csak már korábban is működő alapkezelőkkel lehetett indulni a töméntelen uniós forrásért, nagy volt a tolongás a másodpiacon. Vagyis a politikai hátszéllel bíró lobbisták, cégek és rokonok egyedül esélytelen tőkealap-kezelőket környékezték meg. Akadt, aki beadta a derekát.
Jeremie-pályázatok
Albrecht Ottó
Dr. Deák Gábor (Hospinvest)
Ducsai Ákos
Hernádi Zsolt
Kecskés Egon
Serfőző Péter
Szemerey Tamás
Werner Péter
ABC Kockázati Tőkealap
ALLIANCE-JURA Hongrie Kockázati tőkealap-kezelő Zrt.
Bonitás Befektetési Alapkezelő Zrt.
Carion Holding Zrt.
CV Alapkezelő Zrt.
DBH Investment Zrt.
Gran Private Equity Zrt.
Magyar Fejlesztési Bank (MFB)
Primus Capital Zrt.
EU
háttér
hitelezés
k+f
klientúra
támogatás
tőkealap
Hitelből veszik vezetőik a magyar bankokat
2017 végén Hegedüs Éva, a Gránit Bank vezetője 4,5 milliárd forintért megvett a bankjában egy 36,5 százalékos részvénycsomagot, növelve ezzel eddig is kontrollt jelentő részesedését. Balog Ádám, az MKB vezérigazgatója is hasonló összeget költött már el MKB-részvényekre. Hogyan nézzünk a hitelből vett részvényekre?
MKB eladása
MNB alapítványok
Balog Ádám
Hegedüs Éva
Matolcsy György
Sarlós András
Szemerey Tamás
Gránit Bank
Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) Zrt.
Magyar Nemzeti Bank (MNB)
NHB Növekedési Hitel Bank Zrt.
Optima Befektetési Zrt.
Pantherinae Pénzügyi Zrt.
bankok - pénzintézetek
háttér
hitelezés
klientúra
privatizáció
MET, MVM, kínaiak – mindenki napelemparkot épít
Százhalombatta, Pécs, Paks, Ajka, Kaposvár. Csupa olyan város, ahol hatalmas napelemparkok épülnek. Többségük környezetében korábban hagyományos erőművek működtek, vagy működnek ma is. De mire fel ez a nagy nekibuzdulás? És miért alakult ki a hagyományos és a naperőművek között szimbiózis?
Mi lesz a pártokkal, amelyek nem fizetik ki az ÁSZ-büntetést?
Több ellenzéki párt is jelezte: nem fizeti be az Állami Számvevőszék által kiszabott büntetést, így azt a NAV-nak kell behajtania, de még nem tudják, hogyan és mikor fog ez történni. Az ÁSZ döntése ellen fellebbezésnek nincs helye, de a pártok vizsgálják a jogi lehetőségeket: közigazgatási bírósághoz, Alkotmánybírósághoz és nemzetközi jogi fórumhoz is fordulnának, de csak azután, hogy lépett az adóhatóság.
Góliáttal szemben a törpince labdába se rúghat
Szinte nincs átmenet a mezőgazdasági nagyüzem és a néhány hektáros kis gazdaságok között a hajdúsági Tedejen, ahol a volt állami gazdaságból lett modern nagyvállalat mellett már csak néhány helyi család művel önállóan földet. Ők meséltek róla, miért adták el sokan akár áron alul földjeiket a kilencvenes évek elején ahelyett, hogy akár befektetési céllal megtartották volna, és miért lehetetlen manapság egy kis játékosnak bővíteni a földjét. Az Abcúg riportja.