K-Monitor Adatbázis

„A béremelés fontos, de nem elég jó kampánytéma. Nem generál konfliktust, nem ütköznek érdekek, nincs vita, nem görgethető sokáig. Egy jó kampányhoz ellenségek is kellenek, akik ellen harcolni lehet, akik mobilizálják a tábort.” - válaszolta pár héttel ezelőtt kérdésemre egy kormányközeli elemző, amikor arról kérdeztem, vajon a minimálbér növekedését, és egyéb hangulatjavító intézkedéseit állítja-e a kommunikáció középpontjába idén a kormány.

„Előző hivatali ciklusa idején már bőségesen bizonyította, hogy hivatalát nem pártatlan közszolgaként, hanem megbízója kiszolgálójaként tölti be.” Ezt hazánk legfőbb ügyészéről, Polt Péterről írta Kis János az ÉS-ben, miután 2010-ben Polt újra bizalmat kapott a Fidesz-KDNP részéről. A bíróság által jogerősen is szabad vélemény-nyilvánításnak kimondott cikk óta eltelt évek mintha még inkább beigazolták volna a filozófus szavait, hiszen az általa vezetett ügyészség közvetlenül vagy a nyomozás felügyeletén át olyan botrányokban vált részessé, mint Polt lánya élettársának kiengedése a Quaestor nyomozásból vagy a Rogán-ügyekben tett feljelentések elutasítása.

A Hosszú-botrány alatt egyetlen rossz szava nem volt a fideszes vezetésnek Gyárfás Tamásra. Az egész sportágat felkavaró nyilatkozatháború idején támogatással ért fel hallgatás. Az ugyan nem volt titok, hogy a 2017-es vizes világbajnokság szervezése közelebb hozta egymáshoz Orbán Viktort és a Magyar Úszó Szövetség elnökét, a párttagok körében mégis szemet szúrt a jobboldali vezetők semlegessége.

A Lázár János vezette Miniszterelnökséggel egyeztetve választják ki a magyarországi civil szervezeteknek szánt norvég pénzek alapkezelőjét, a norvég támogatási rendszer nemzeti kapcsolattartója is a Miniszterelnökség lett - derült ki a Magyar Közlönyben megjelent rendeletből, amely a 2009-14-es támogatási időszak végrehajtásáról szóló megállapodás módosításait tartalmazza.

Kibékült a norvég és a magyar kormány november végén, és ezzel újra le lehet hívni azt a pénzt, amit a skandináv állam magyarországi fejlesztésekre ad. A kibékülés feltételei eddig nem voltak ismertek, elsősorban azért, mert a magyar kormány azt kérte a norvégoktól, hogy ne hozzák nyilvánosságra az alku részleteit.

Furcsa alkut sejtet a Miniszterelnökség egy keddi MTI-közleményben: ha a szöveg állításai megfelelnek a valóságnak, akkor Norvégia a magyar kormány nyomására belement, hogy a következő ciklusban az Ökotárs ne vegyen részt a Norvég Alap támogatásainak elosztásában. Más források szerint viszont a kormányzat vállalt nehezen kommunikálható feltételeket: a támogatások befagyasztásának feloldásáért megígérte, hogy felhagy a civilek zaklatásával.

Az állami földek értékesebb felén akar hipersebességgel túladni a kormány. Az egy megyényi terület elárverezésével Orbán a parlamentet is megpróbálja megkerülni, mert a Fidesz frakcióban és a szellemi hátországban sem aratott osztatlan sikert a terv. Az ügylet körül jócskán vannak jogi visszásságok is: a földüggyel foglalkozó szakértők szerint strómanok hálózata által működtetett nagygazdaságok tehetik rá a kezüket az állami földvagyonra.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezetnek adott igazat a bíróság abban a perben, amelyet a TASZ a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) ellen indított a norvég pénzek ügyében az érintett civil szervezeteknél zajló vizsgálatok miatt.

Erőtlenek, megosztottak, a közpénzek kezelőinek kegyeire szorulnak a civil szervezetek, ezért sem tudják betölteni a közhatalom ellenőrzésében azt a fontos hivatást, amelyről az egyetemista Orbán Viktor annak idején még a szakdolgozatában is értekezett.

A „nagynorvég” pénzek csapját a kormány hibájából elzárták. A „kisnorvég” pénzek elosztóira viszont rászállt a hatalom. Vannak, akik összefüggéseket vélnek felfedezni.