K-Monitor Adatbázis

Ahogy arról korábban is írt a sajtó, a kormány 2023-tól privatizálta az autópályák és gyorsforgalmi utak építését és kezelését, az autópálya-koncessziókat magáncégeknek kiadva. A koncessziót pedig egy Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz, a közpénzből történő útépítés két nagy veteránjához kötődő koncessziós cég nyerte el. Tegnap pedig az is kiderült, hogy az ehhez szükséges eszközöket mennyiért vették meg az utakat eddig kezelő Magyar Közút Nonprofit Zrt.-től.

A pályagondozáshoz és -építéshez kell a tőkeemelés, de a sokszorosát kapják majd az államtól 35 éven át.

Bár a budapesti Fudan Egyetem még terveken nem létezik, fenntartó alapítványa már van, ráadásul olyan rég, hogy már kádercseréket hajtanak végre a nem létező egyetemet fenntartó alapítvány vezetésében. Mivel az új Orbán-kormányban a Fudan-ügy már nem az Innovációs és Technológiai Minisztérium reszortja, hanem a Kulturális és Innovációs Minisztériumé, az alapítvány kuratóriumának elnöke Palkovics László helyett Csák János kulturális és innovációs miniszter lett.

Lehet gyorsabban terjeszkedni, mint Mészáros Lőrinc? A SCD-csoporttal egykor a turisztika „Molját” építő, majd a kudarcos kísérlet közben Medgyessy Péter exkormányfőt balatoni partszakaszhoz segítő Jászai Gellértnek sikerülhet. A balról jobbra fordult üzletember – csak úgy mellékesen – Tiborcz Istvánnal is ingatlanbizniszelt, most pedig regionális multit faraghat a hazai Vodafone-t bekebelező 4iG-ből. A Fidesz ugyanis stratégiai érdeknek tartja, hogy a közművek – köztük a digitális infrastruktúra – Jászai-féle „nemzeti nagytőkésekhez” kerüljenek. E folyamatnak vannak ésszerű elemei, de az alapja minimum billeg. Mert szinte egyetlen tény sem indokolja a „nemzeti” és a „tőkés” szavak használatát. Vélemény.

A második Orbán-kormány egykori nemzeti fejlesztési minisztere nagy túlélő, legfrissebben a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Felügyelőbizottságának elnökévé nevezték ki.

A Vodafone megszerzése egy jól ismert taktika része az Orbán-kormány részéről, ahol sokféle eszközt bevetnek az állami, de legalábbis kormányközeli tulajdon erősítésére. Van, amikor az állam üzleti szereplőként jelenik meg, ha magyar kézbe szeretne adni egy üzletágat, máskor inkább a törvényekkel teremt olyan helyzetet, hogy nagyon ne lehessen más végeredmény, mint amit szeretne. És persze van, amikor meghúzódik a háttérben, hozzá közel álló piaci szereplőkre bízva az elvileg független üzleti döntéseket.

Tíz éve tervez állami mobilszolgáltatót építeni a kormány. Orbán Viktor ambíciói ez idő alatt megnőttek: közpénzből finanszírozott magáncégeken keresztül immár a távközlési piac dominálására készül. 715 milliárd forintot fizetne közösen a magyar állam és a 4iG Nyrt. a brit tulajdonban lévő Vodafone Magyarország távközlési konszernért.

Azzal, hogy a magyar állam és a 4iG felvásárolja a Vodafone Magyarországot, jelentősen megváltozik a magyar távközlési piac. A magyar mobiltornyokat megtartja a Vodafone. Kérdés, hogy vizsgálja-e az üzletet a hírközlési hatóság vagy a versenyhivatal.

Balázs Attila építőipari cégcsoportja újabb ingatlanfejlesztő céggel gazdagodott.

Botrányosra sikeredett Varga Zs. András Kúria-elnök feleségének minapi kinevezése, meghökkenést váltott ki Deutsch Tamás unokaöccsének diplomáciai megbízása. Az elmúlt 12 év hasonló módon nagy közérdeklődést kiváltó esetei is mutatják, hogy Magyarországon jóval könnyebben érvényesül, aki a NER köreiben valakinek a rokona, barátja, üzletfele.